Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 1. kötet - 35. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1872)
Egyptom
313 föld alatti épületek, falak és lobrok emelése, s mind ezen kínzások Kefren alatt húsz évig folytattattak. A két testvér hosszú uralkodása az egyptomiakra nézve valódi csapás volt, mialatt a templomok állandóan zárva maradtak. x) He- rodot ezen határozott állításából eléggé kiviláglik, hogy ő ezen nyilvános szerencsétlenséget mindkét uralkodó istente- lenségének tulajdonítja. Isten élt velők mint eszközökkel az egyptomiak büntetésére; akarta, hogy önmagokban bűnhődjenek ; s a történetiró nem hallgatja el az őket ért büntetést. Oly gyűlöltek lettek — folytatja tovább, hogy haláluk után nevöknek említése is meg volt tiltva; s kőszívüségük- nek emlékei a gúlák, melyek még ma is szemeink előtt emelkednek, idegen nevet kaptak. Egyikök sem lön beléjök temetve, jegyzi meg siciliai Diodor, jóllehet azokat síremlékökül építették; hanem megvetve és elrejtőzni kényszerülve megparancsolák, hogy haláluk után titokban, ismeretlen helyen temessék el őket. Mycerinusra méltányossága dacára családi bajok sulyosod- tak. Hogy Szezak szerencsés volt s Koboam alatt meghódította Júda országát, ez azért történt, mivel Isten igazságosságának eszközül szolgált ezen ország ellen. 2) Mindamellett Zárát Ása, Júda királya, ki bizalmát Istenben helyezte, legyőzé, s az egyptomi király millió harcosával, kik követék, gyalázatos futásnak eredni kényszerült. Anysis vak ; uralkodása alatt az ethiopok királya, Sabakus Egyptomot megtámadja, s hatalmába ejti. Sethon látja, hogy seregei, melyeket nem igen kiméit, vonakodnak az ellenség ellen indulni ; s birodalmát az asszírok királya, Sennakerib teljesen elpusz- títá. Halála után két évig tartó anarchia állott be, melyet sok rendetlenség követett. 3) Psammetich a skythák beron- tása elől csupán kérelem és ajándékok által menti meg a birodalmat. Nechao, ki kezdetben az asszírok ellenében Eu- V V Herodot, 2 k. 124. 128. ff. 2) Krónika II. k. 12 f. 3) Rollin, Histoire d’ Egypte III-e partie. Eois.
