Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 1. kötet - 35. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1872)
Bevezetés
2 bölcsészet, a musulman hitetlenség s protestáns eretnekség, az anyagelvüség s a korunkbeli észelvüség felett. E történelme az emberi nemnek, mely állandóan két városra oszlott, a jó városára és a rósz városára ; a népek évkönyveinek eme sorai, melyek mintegy nagy képben láttaták az erénynyel járó földi jutalmakat s a bűnre szabott borzasztó büntetéseket, mély megindulással töltötték el keblünket. Láttuk mind az eseményeket Krisztus földi országára befolyni ; követtük az egyház győzelmes útját századokon keresztül : igy kelté fel bennünk a Gondviselés munkánk első eszméjét ; s a jeles szónok szives tanácsai indítottak belekezdeni „A történelem katholikus bölcsészeié, vagy a nem- zetek Krisztusért és egyházért“ x) cimü művünkbe. A pápának hozzánk intézett brevéje, mely annál fontosabb, hogy IX. Pius megerősíti tervünket s főelveinket; a brève, melyet ő szentsége e szavakkal küldött : Rarissima gratia; három uralkodó ritka s kitüntető helyeslése eléggé kárpótoltak a türelmes buvárlás- és fárasztó munkában töltött évekért. IX. Pius. Pápa. Kedves fiunk, üdvöt és apostoli áldást. Örömmel vettük hódolatteljes leveledet, a nekünk ajándékozott könyvvel együtt Isten országáról, a birodalmak nagysága-, küldetése- és bukásában, s kitünően helyeseljük nem kevésbé Irántunk! jó érzelmeidet, mint szándékodat, melylyel müvedet Írtad. Vajha mindnyájan megértenék (mire Jób oktat), hogy az Úr az „ki megsoka- sítja a nemzeteket és elveszti azokat, és helyreállítja a föl- forgatottakat,“ z) s hogy ő mondá Krisztusnak, Fiának : Neked ’) Eleinte ez volt müvünk első cime : Isten országa a birodalmak nagysága-, küldetése- és bukásában. De engedvén barátaink okadatolt megjegyzéseinek, hogy e cím igen hosszú s csakis két más bővebb cím segítségével fejezi ki müvünk alapgondolatát, mellőzzük, csakis a két utóbbit hagyván meg. 2) Jób k. 12, 23.
