Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 1. kötet - 35. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1872)
Egyptom
294 nem kevésbé mutatkoztak ezeken is. Homér költészete bizonyítja, hogy irodalma nem volt előtte ismeretlen. Aischy- los az ítészét állítása szerint innen több mondát kölcsönzött, melyeket szomorujátékaiban dolgozott föl. Tudjuk, hogy Hesiod versei egyptomi eszmékkel telvék. „Az egyptomi hit — jegyzi meg Champollion, — mely a földet az éggel, az embert az Istennel állandóan összezavarja a vallás titkaiban, melyekből az ember az egászségápolás s egyúttal a nemes cselekedetek s erényteljes gondolatok leghasznosabb példáit mérité, minden szívbe be volt oltva, minden könyvbe be volt Írva, jelképileg minden nyilvános emlékre rá volt vésve. Tévedés nélkül nem lehetne Egyptomtól tág ember- és világismeretének e nagyszerű eredményeit elvitatni. Az első század egy keresztény történetírója szerint Homér és Pláto Egyp- tomban tanulták az Isten egységéről szóló tant ; s egy más tudós görög atya hozzáteszi, hogy egy más tan, a lélek halhatlanságának hite szintén az egyptomiaktól származott át a görögökhöz. Az ókor mindazon híres emberei, kik szá- zadjok- s hazájokra oly közvetlen befolyással voltak, Egyp- tomban képezték magukat. A művelt Európa még most is igénybe veszi azon ismereteket, melyeket annyi népnek kölcsönzött ez ország, és a melynek papi osztálya mindezeknek oly sokáig hű és mindenható letéteményese volt.“1) Bármit mondjanak is némely orientalisták, most már bebizonyított tény, hogy az indiai bölcsészek az emberinem e nagy iskolájából meríték az egyptomi tantételekkel igen sok pontban megegyező tudományos ismereteiket.“) 1 2 1) Champollion-Figeac, Egypte ancienne 122, 123 1. 2) L. többrendbeli értekezéseket India bölcseiről, az „Annales de philosophie chrétienne“ című gyűjteményben.
