Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 1. kötet - 35. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1872)

Egyptom

280 ben : Jőjetek, verjük le őt ; s a pásztor elűzése után a nyáj szétszórásán fáradoznak. Mindazonáltal az istentelenek nem­zetsége a nélkül, hogy tartós alapokat vethetnének, el fog esni, el fog pusztulni, s a szél hatalma által gyökerestől fog kiirtatni.’) Ezen egyptomi bölcseség, melyet a szentirás is magasz­tal, mondván, hogy Salamon bölcsesége felülmúlta az egyp- tomiakét,a) kisugárzik még a gyermekek azon kötelezettsé­géből is, mely szerint szüleik mesterségét vagy életpályáját kellett folytatniok. Igaz ugyan, hogy ezáltal egyes családok örökös alacsony sorsra voltak kárhoztatva ; Bossuet azonban, ki megemlíti e kasztrendszert, dicsérőleg hozza fel és gon­dosan jegyzi meg egyszersmind, hogy náluk minden foglal­kozás tiszteletben tartatott. Szükségesek voltak, úgymond, kimagaslóbb állások és személyek, miként a test nem lehet szemek nélkül, mindazonáltal a szemek fénye nem jogosít fel a lábak megvetésére.3) „Ezen rend , mondja Ferrand is, megfosztá talán Egyptomot néhány nagy embertől ; azonban valamely nagy állam soha sem forgott veszélyben nagy te­hetségű emberek hiánya miatt; ellenkezőleg pedig, ha olya­nokban bővelkedik, kik helyzetökön túlemelkedni akarnak. Olvassátok a birodalmak forradalmait, mind egyes, állásuk­nál magasabbra emelkedni akaró emberek müvei voltak.“4) Ha nélkülözött is a birodalom néhány ritka szellemet, kárpótolta ezt azon előnye, hogy tanítás és harcos atyáik példája által korán kiképzett katonákkal; a vetés ideje- és a földmivelés módjára vonatkozó saját tapasztalataikat elő­deikével egyesítő földmívesekkel, és mesterségükben hosszas gyakorlat által alaposan jártas iparosokkal rendelkezett. Mi­alatt máshol az iparosokat akár új eszmék, akár nyereség- vágy által igénybe véve, s tulajdon mesterségük folytatására való tehetetlenségükben majd földműveléssel, majd kereskede­*) Bölcseség k. 4. f. 2) Királyok III. k., 4, 30. s) Bossuet, Discours sur Phistoire universelle, Egypte, III. p. ch. 3 *) Ferrand, Esprit de l’histoire, Egypte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom