Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 1. kötet - 35. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1872)
Egyptom
277 Az egyptomi állandó felügyeletük alatt látszott élni, és e társadalmi kényszer volt szabadságának biztositéka. J) p BÖLCSESÉG ÉS IGAZSÄGOSSÄG jiGYPTOMBAN, A törvény iránti hódolat s az uralkodó tisztelete, hogy ne mondjam imádása után a bölcseség erénye volt Egyptom emelkedésének főemeltyüje. Ez volt a legbefolyásosabb tényező mindennemű rendelet megállapításánál; ez kormányzá a királyok és alattvalók magatartását; ez sugallta a kormány politikai irányát. Ezen bölcseség, mely Salamon ecsetelése szerint az örök bölcseség kifoly ása ; erény, melyet Isten a közjó javára az utána vágyó fejedelmek sziveibe ültet s az azt szerető népek szokásaival szerencséjükre egybeforraszt : oly kitűnő mérvben volt tulajdona az egyptomiaknak, hogy He- rodot tudósítása szerint a legbölcsebb embereknek tartattak. 2) Mindenekelőtt a fejedelem életének szabályozásában érvényesítő magát. Míg a többi uralkodók semmi szabály által sem voltak korlátozva s csak saját akaratuk, vágyaik, nagyobbrészt szenvedélyeik szerint éltek, 3) az egyptomi fejedelmek meghatározott törvényeknek voltak alávetve, melyek nyilvános kihallgatásaikat, az egész nap felhasználását, mindent a legcsekélyebb ügyekig szabályoztak. Rabszolgák helyett nemes családok fiai álltak szolgálatukra. Nemes érzületök folytán kitűnő fiatal emberek folytonosan, éjjel s nappal szemtanúi lévén az uralkodók magaviseletének, akadályozták őket valami illetlen tettet elkövetni; mert a szenvedélyek által megvesztegetett emberek azok, kiknek befolyása által a bűnök rabjaivá lesznek. Reggel a király illatszerekkel hinté be magát; azután az uralkodó hatalom jelvényeivel felékesítve a templomba ment. Itt a főpap az istenséghez esedezett, áldja meg egészség- és szerencsével a fejedelmet, a míg y) Ferrand, a történet szelleme. I. k. 5. levél. Az egypt. tört. 2) Herodot, II. k. 160 1. 8) Diodor, I. k. 71 f.
