Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 1. kötet - 35. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1872)
Judea
197 legtermékenyebb tartományában, míg amazt1) annál jobban fenyegeti a veszély a forradalmi hydra zsákmányává lenni, minél inkább igyekszik törvényei — s erkölcsében az’egyház tekintélyét csökkenteni. Miért látta Franciaország a közelmúlt században legnépszerűbb királyát gyáva öngyilkos tőre által kimúlni? E kérdésre a kinyilatkoztatás tanítványa Jó- ramra utalván, így válaszol : Azt hiszitek, hogy a házasságtörés, mert koronás fő követte el, kevésbé házasságtörés? hogy a bűntény kevésbé büntetésre méltó, ha romlott udvaroncok által népszerüsíttetik ? A kihágásai közepett megölt Jóram meggyilkoltatása arra emlékeztet, hogy Isten a mé- telyező példákat azoknak megfenyítése által akarta feltartóztatni. Ne kérdezzétek tehát tőlünk, miért lön a nagy fejedelem, ki a haza ellenei fölött győzedelmeskedvén dicsőségben uralta ama századot, melyet neve tett nevezetessé, keserve és szerencsétlensége által vénségében oly szomorú kisértéseknek alávetve ; mert Oziásra fogunk benneteket utalni, ki a szerencse magaslatáról nyomorba süljedt, s azt válaszoljuk : íme, hová vezet a dölyf sikerében, s a fenyegetések a pápa és egyháza ellen, melynek hatalmát a nagy király bitorolni akarta. Mily megaláztatások érték hazánkat a következő időszakban ! De nem hasonlókép történt-e, hogy Oziás után a királyi kicsapongások s a nép gonoszságának büntetéséül Júda talaját ellenség taposta s a lakosságot sokféle csapás érte? Ne kérdezzétek, miért megy a legyőzött hős, kit az ég zavaraink lecsillapítására küldött, az Űr templomának helyreállítása után távoli száműzetésbe; kényszerítve volnánk Joás utolsó éveire, üldöztetése — s bukására emlékeztetni benneteket, rámutatni a pápára, ki fogva hurcoltaték Frankhon földén s jeleseink egyikével, a „grand armée“ történetírójával azt kellene mondanunk : íme szerencsétlenségeink oka.1) Nem rég a forradalom egy trónt dönte romba, mely rendít') Piemont. 9 De Ségur, Histoire de la grande armée.
