Döllinger J. J. Ignácz: Kereszténység és egyház az alapítás korában - 32. évfolyam (Pest, Athenaeum, 1869)

Első könyv. Jézus Krisztus és az apostolok

72

A PÁSZTORI LEVELEK.

hozzáadni, t. i. hogy ö nyugat végső határáig, ') tehát mindenesetre a birodalom egyik legnyugatibb tartományáig hatolt.

Hogy ez Spanyolország volt, az 165-től egész 175-ig terjedő időszak egyik tanúja, a Muratori Kánon szerzője, határozattan állítja. *) Éhez járul a pásztori levelek fontos bizonyítéka, melyet csak úgy lehet elvetni, ha azok valódiságát a legújabb föltevéssel tagadjuk ; azokat ugyanis, hacsak nem akarunk a bennök foglalt tényleges adatokon erőszakot elkövetni, nem tehetjük sem az első fogság ellötti időbe, sem annak tartamára ; és azt bizonyítják, hogy Pál ezen fogság után még Ephezust, Krétát, Macedóniát, Mi- letust és Nikopolist meglátogatta és azután másodízben vala római fogságban. 3)

130. Szent Pál három pásztori levelét pár havi időköz alatt irta ; hasonlítnak egymáshoz irályban , tárgyban és az egyháznak bennök ecsetelt állapotára nézve ; e tekintetben az apostol többi leveleitől lényegesen különböznek. Minden kísérlet, mely a pásztori leveleket keltezésűk idejére nézve egymástól elválasztani ügyek - szik, meghiúsult és kell, hogy meghiúsuljon. Sőt hosszabb, mintegy öt évi időköznek kellett az első fogságban utoljára irt philippi-levél * 2 3

') Wieseler ötlete, ki e szavakat : to táppá rîjç oúaecuí igy fordítja : „Róma uralkodója,“ alig érdemelne cáfolatot, ha Schaff (Geschichte der apostolischen Kirche 318. 1.) nem teszi azt magáévá , ekként fordítván : „A nyugat legfőbb hatalma előtt jelent meg —hogy azonbau táppá valahol logfübb hatalmat jelent, puszta állítás. Az idézett helyen : xaxüiv a’ávatpuyáí Öeoí ßpotoiot vápouaiv ájiávtiov tápp’dfyovte; aútot (E u r i p. suppl.617) táppá nem jelent, legfőbb hatalmat, mint Schaff véli, hanem célt, véget (t. i. a szenvedésekét). Épen igy a táppá oum)p(«í-ban, S o p h o c 1. Oed. Col. 725 és E u r i p. Orest 1337 (metam salutis). Arra, hogy Spanyolországban nem maradt fen hagyomány valamely, Pál által ott alapított egyházról, nem kellene súlyt fektetni« Az egyház történetéről Spanyolországban a három első századból csaknem semmit sem tudunk ; néhány vértanúság a későbbi időkből, a Cyprian leveleiben előforduló történet két püspöknek a 3-ik század közepén történt letételéről s az elvirai zsinat kánonjai, ez az egész. A spanyol egyház hagyománya csak a 3-ik századig hat föl ; egyetlen keresztény spanyol sem irt a 4-ik század vége előtt.

2) Sicuti et (Lucas) semota passione Potri, evidenter declarat seu (vagy et) profectione Pauli ab urbe ad Spaniam proficiscentis. V.ö. W i e s e 1 e r Theologische Studien, 1856, 105. 1. Szerző t. i. e két esemény, Péter halála és Pál spanyolországi útjának elhagyására hivatkozik annak kimutatására, hogy Lukács tudósítása csak arra terjed, ami jelenlétében történt. Tehát mindkét tényt a bizonyosság egyenlő vonalára helyezi.

3) II. Tim. I. 16, 17.