Döllinger J. J. Ignácz: Kereszténység és egyház az alapítás korában - 32. évfolyam (Pest, Athenaeum, 1869)
Első könyv. Jézus Krisztus és az apostolok
60 MÁSODIK LEVÉL À THESSALONIKAIAKUOZ. dést, első levelében eléjök adván, hogy a paruzia (megjelenés) ideje nem határozható meg, minthogy az Úr éjjel, tolvajként váratlanul , de az ébrenlevők tidvére fog megjelenni. Emellett még megczáfolá ama balhiedelmöket is, mintha a paruzia alkalmával 8 e miatt a halottak sorsa rosszabb lenne, mint az élőké. 108. Eközbon Thessalonikában Pálnak egy költött levelét terjesztők el ezen várakozás megerősítésére *) ; ennélfogva második levelében azon fáradozék, hogy őket csendes, józan hangulatba hozza, a mennyiben őket bizonyos jelekre figyelmeztető, melyek Krisztus második eljövetelét megelőzik. Minthogy itt élőszóbeli tanítására hivatkozik, kifejezései e levélben nagyrészt csak utalók és homályosak, aminthogy ö is lemondott a reményről, Krisztus második eljövetelét megérhetni. Meghalni vágyik, hogy Krisztussal lehessen, — Írja később a philippieknek. 2) 109. Másfélévi tartózkodás után Pál elhagyá Korinthot, az általa alapított legnagyobb és legvirágzóbb községet. Legközelebb Jeruzsálemben áldozat bemutatásával fogadalmat akart betölteni,miért is Kenchreae kikötőjében zsidó fogadalmi szokás szerint megnyirá fejét.3) Útja Ephesusba a számos zsidó lakossággal biró,virágzó kereskedelmi városba hozá,mely őt szívesen visszatartotta volna : hanem ö fogadalma miatt a legközelebbi ünnepen Jeruzsálemben akara lenni. Oda érkezvén, úgy látszik rövid ottlét és a község futólagos üdvözlése után ismét elutazék. Antiochiában és a már előbb megtért Galáta községeken tett látogatás után hosszabb időre Ephesusba rándula. Itt nemcsak a legjelentékenyebb keresztény községek egyike létesült főleg általa, hanem ezen központból, mely kereskedelmi összeköttetéseinél fogva bővében volt a forgalmi eszközöknek, egyszersmint Kis-ÁzSia minden részében terjeszté a kereszténységet, részint személyesen, részint tanítványai által. 110. Már Pál előtt jött Ephesusba Apolló nevű alexandriai zsidó, ékesszóló és tudós férfiú, ki csak keresztelő János tanítványai által lévén oktatva, a keresztény keresztségről, mint a Jánosétól kölönbözőrül mitsem tudott, mindazáltal Jézust Messiásnak hirdető. Pál barátai, Aquila ős Priscilla által részletesb oktatást nyer') 2 Thess. 2, 2, v. ö. 2 Thess. 3. 18. — 5) Phil. 1. 23. cf. 1. Thess 4, 16, 17, — s) Ap. Csel. 18, 18. Ki az apostolok történelmében Lukács eléadási modorát ismeri, az a kérdéses szavakat semmikép sem vonatkoztathatja Aqhilárs,
