Döllinger J. J. Ignácz: Kereszténység és egyház az alapítás korában - 32. évfolyam (Pest, Athenaeum, 1869)
Második könyv. Az apostolok tanítása
238 AZ ÉG. tot jeleli, hova és melybe az emberek a föltámadás és világitélet előtt jutnak. A Jelenésekben a halál és Hádes mindig megkülönböztetnek egymástól ; Krisztus hatalommal bír mindkettő fölött ; a világitéletre a tenger,a halál és Hádes előadják a bennök levő megholtakat, és végül a halál és Hádes a tűznek tavába vettetnek ;') vagyis a halál megsemmisültével a halál birodalma is megszűnik, részint a mennynek, részint a pokolnak szolgáltatva át lakóit. E Hádesben vagy középállapotban, Péter szavai szerint, a korábbi nemzedékek ott levő megholtjainak az evangélium hirdettetett. Ugyanis azt mondja egy helyen, hogy Krisztus a halála és föltámadása közé eső három nap alatt, mig teste a sírban feküdt, oda mene és azok leikeinek, kik egykor hitetlenek voltak és a vízözön által elvesztek, meghozá a váltság örömhírét. -) Azután pedig egész általánosságban mondja, hogy a megholtaknak az evángélium hirdettetett, 3) úgy hogy „habár az emberek szerint elitéltettek a testben, (amennyiben tudniillik ők is a testi halál, mint közös büntetés által múltak ki) Isten előtt éljenek lélek” szerint.“ A vízözönben elveszettek tehát itt csak példakép vannak fölhozva. Evvel öszhangzásban mondatik a zsidókhoz irt levélben, 4) hogy az ószövetségi hivők nem nyerték el tökélyöket az újszövetség befejezése nélkül, amennyiben ugyanis Krisztus engesztelő áldozata és megjelenése rájok nézve, kik várakoztak, a „befejezés“ döntő pillanata volt. 158. „Atyám házában, mondá Krisztus, sok lakás vagyon.“ 5) Ezen szavak azon nagy különféleségre utalnak, mely ama régiókban uralg, a mennyei nagy közlakásnak azon elkülönített osztályaira, melyek az oda fölvettek erkölcsi állapotához és tökélyfokához mérvék. A szentirás földi dolgokrul vett képekben szólva megkülönböztet az „égi Jeruzsálemben,“ az élő Istennek városában :6) szentek szentjét, amelyben az Istennek trónja, a Szentháromság lényegének teljes nyilvánúlása és dicsőségének fénye szemlélhető ; 7) azután a szentélyt vagyis az egeket, az angyalok és szentek különböző lakhelyeit. Különben, főleg szent Pálnál, midőn a boldogok állapotáról és lakhelyéről van szó, a helynek eszméje háttérbe szorul. Az ég szerinte inkább más, szellemi testeknek megfelelő létmód, hogysem más hely ; inkább az Isten előtti létezés állapota ez. 8) Az ég és ‘) Jel. 1. 18; 2, 27; 6. 8; 20, 13. — * 2) 1 Pét. 3, 19. — 3) 1 Péter, 4, ö. — -1) Zsid. 11, 39. 40. — 5) Jo. 14, 2. — 6) Zsid. 12. 22 ; 8, 25 s köv. Jelen. 11, 19 ; 14, 17 ; 15, 6. — ’) Jelen. 4. 5. — *) V. ö. Eph. 1, 3 ; 2, G ; és 2 Kor. 5, 1 ; 6. 8.
