Döllinger J. J. Ignácz: Kereszténység és egyház az alapítás korában - 32. évfolyam (Pest, Athenaeum, 1869)

Második könyv. Az apostolok tanítása

211 ada, mely nélkül a küldött Isten előtt kedves dolgot nem végezhet. Itt tehát különös kegyadomány adatott, melynek vételéből az áldo- zárnak Timotheus példájára mindig megújuló erőt kell vala merí­tenie hivatalának méltó és gyümölcsöző betöltésére. ') 116. Minden egyházi hivatal isteni küldetésen alapúit; igy küldettek az apostolok, így mindazok, kik az apostolokkal együtt és utánok magukat e hivatalra adák. Mindnyájan elmond­hatták : Krisztus az, ki engem (közvetve vagy közvetlenül) küldött, beszélek, mivel ezt ö, az ö nevében adott parancs kövoteli. Nem a község állított elöljárókat, hanem az apostolok ; ők és küldötteik alapították, gyarapítók a községeket és adának nekik elöljárókat. „Krisztus helyett járunk tehát követségben, úgy mint az Isten int­vén mi általunk'“ mondja szent Pál. 2) Úgy kell az egyház pászto­rait tekinteni, mint Krisztus szolgáit, ■*) mint gondnokokat, kiket Isten házában, egyházában titkainak gondozására rendelt „Krisztus szolgái és Isten titkainak sáfárjai gyanánt." Az egyház testének többi tagjai ép oly kevéssé tulajdoníthatják maguknak, azok hiva­talát, mint a láb vagy kéz nem veheti át a szem vagy a száj műkö­dését. 4) Sőtinkább az egyháznak mindig élő, mindig szerves testé­ben fönn kell maradnia az alárendeltségnek, a kölcsönös viszonylás- és öszmüködésnek, melyet szerzője kezdetben megállapított. 117. „Ha a kávhoztatás szolgálata (az ószövetségi) dicsőséges —• mondja sz. Pál — sokkal inkább bővelkedik dicsőséggel az igaz­ság szolgálata (a keresztény tanítói hivatal) ä)- — Hiszen ama le­vita-papság csak „árnyéka volt az újnak.“ °) A zsidó-papságról az mondatik: „Nem is veszi magának senki e tisztet, hanem aki Isten­től hivatik, mint Áron.“ ') A keresztény hivatal tehát szakadatlan örökösödésével s minden népakarattól független, fensőbb tekinté­lyével nem maradhatna el a zsidótul. A valóság nem lehete hitvá­nyabb az elvképnél. így tehát a hivatali örökösödés folyama az apostoloktul eredt ki, hogy nemzedékről nemzedékre terjedjen ki. Örök időkre mondá Krisztus : „Aki befogadja azt, kit én küldök, engem fogad be és azt, ki engem küldött ; 8) mindazokra átruházá a kötő hatalmat, 9) kik a rendezett örökösödés útján jutnak hiva­talba. Azért van az egyházban szilárd, egyenlő és emberi önkénytől ') Tini. 2. I. (i. — -) 2. Kor. V. 20. — 3) 1. Kor. 4. 1. — *) 1. Kor. XII. 21. — 4) II. Kor. III. 9. — 6) Zsid. X. 1. — ') Zsid. V. 4. — *) Ján. XIII. 20. — 9) Máté XVI. 19. KÜLDETÉS ÉS HATALOM FÖLÜLUOL 14*

Next

/
Oldalképek
Tartalom