Döllinger J. J. Ignácz: Kereszténység és egyház az alapítás korában - 32. évfolyam (Pest, Athenaeum, 1869)
Második könyv. Az apostolok tanítása
PAPSÁG AZ EGYHÁZBAN. mennyiök szolgájának tekintse; monda egyszersmiut, hogy az ö országában mindnyájan a papi és királyi méltósággal fölruházva a legmagasb polcot foglalják majd el. „Én is elrendelem nektek, a mint elrendelte nekem Atyám az országot ; hogy egyetek és igyatok asztalomnál az én országomban, és üljetek királyi székeken, itélendök Izrael tizenkét törzsét, (és az Izrael fájába oltott pogány ágakat).“ ') Tehát az oltári szentség áldozati lakomájának papi megülése és az egyház fölött gyakorolt birói-királyi hatalom, ezek képezik a két legfontosabb illetéket és ténykedést, melyet az „ország elrendelése“ magában foglal. 113. Ez okból következtet Pál a keresztény tisztviselők azon jogára, hogy a hivők által tartassanak fen, a zsidó jogból és szokásból ; melynélfogva a templomszolgák a templomból élnek, az oltár szolgái az oltárról nyerik ellátásukat. 2) Ezért tartja az egyházat Isten valódi templomának. De még állott a régi templom ; még gyakorolták az egész ószövetségi áldozati szolgálatot, a főpap Jeruzsálemben székelt, és az egész Aron-levitai papság tekintélye-, jogai- és hivatalos működésének gondtalan, vitatlan, magától Jézustól is elismert birtokában volt még. És az egyház csak a zsidóság átszellemített kitágítása volt ám. Az ő zsidó tagjai azzal, hogy keresztényekké lettek, még nem szűntek meg zsidók, a zsidó állam- és egyházközség tagjai lenni. Tehát az időpont, melyben a zsidó helyébe lépő keresztény papságot nyiltán ki lehetett volna kiáltani s a papi nevet minden tétova nélkül használni, a város és templom pusztúlása előtt az apostolok részére még nem jött el ; e szó használata csak botrányt okozandott, zavart idézendett elő, s azt nem evangéliumi, hanem törvényszerű értelemben vették volna. Miután azonban a templom elpusztúlt, a levitái papságnak célja és értemé- nye többé nem volt, akkor eljőve a keresztény papság nyilványos elismerésének ideje is ; akkor János Ephezusban az arany homloklemezt viselé, mely különben csak Áron utódainak sajátságos jelképe volt. :|) 114. Miután az egyház, feje hármas méltóságának részese lévén, templom és papság egyszersmiut, azért Péter a híveket „lelki háznak“ és „szent papságnak“ nevezi, mely Krisztus által Istennek 208 ') Luk. 22, 30. — 2) Kor. 9. 13. 14. — 3) Polycrat ap. Euseb. 5, 24, Epiphanius szerint Jakab is viselte e főpapi ékszert mint jeruzsálemi püspök, tehát már a földulatás előtt.
