Döllinger J. J. Ignácz: Kereszténység és egyház az alapítás korában - 32. évfolyam (Pest, Athenaeum, 1869)

Első könyv. Jézus Krisztus és az apostolok

.JAKAB .lURUZSil.KM PÍh-PÖKK

kabot és Judást apostolai sorába vette föl ; a másik kettőt : Józsefet és Simont nem ; kétségkívül, mert bizonyos ideig nem akarának Jézus messiási méltóságában hinni. *) Azonban később ezek is hívőkké lettek, s az Úr monnybemenete után részt vőnek az evangélium terjesztésében ; mert Pál az apostolok mellett Jézus fivéreit is említi, kik azon jogukkal éltek, hogy kiküldési vándorlásaikban szolgálattevő asszonyokat vivőnek magokkal „nővérekül -) és Simon második jeruzsálemi püspök lett.

155. Nem létezett tehát egy harmadik Jakab, az Úrnak testvére és Jeruzsálem püspöke, ki az apostoltól, Alphaeus fiától különbözött volna. Az egyháznak legősibb s leghitelesebb hagyománya csak két ^Jakabról tud, a Zebedaeus fiának kivégeztetése után, nyilván csak egy Jakabról van szó ; mert ha az anyaegyháznak ott említett feje Jakab, 3) más, mint aki az apostolok között van felhozva, akkor Lukács ezt az apostolt nyom nélkül engedte volna eltűnni, helyébe észrevétlenül „Jézus fivérét“ léptetvén föl; akkor ez apostolról egyáltalán semmit sem tudnánk, és a történelemre nézve teljesen üres név volna.

156. Ugylátszik, a Jakabról szóló egyházi hagyományt, csak az apokryph iratokból merített jegyzetek zavarták meg. Hegesip- pusnál s alexandriai Kelemennél még nincs meghamisítva; ezek csak két Jakabot ismernek, noha az első azt állítja: hogy „sok Jakabról tesznek említést.“ Azonban ő a jeruzsálemi püspököt nyilván Alphaeus vagy Klópás fiának tartja. Zavarólag hat vala az egyháznak Jakabot illető tudatára, egy régi, már Origenes4) által említett, részben a viszony félreértéséből származó nézet, miszerint Jézus fivérei József korábbi házasságából származott fiai voltak. Ezen, főleg Jakab apokryph proto-evangéliuma által elterjesztett adat, melyet Euzebius azon nyilatkozatai, hogy Jakab hasonlóképen József fiának hivatott, megerősíteni látszék, melyeket azonban, mint az apokryph ok álmodozásait, Jeromos elvete — elburkolta a valódi tényállást, mely szerint József, fivére halála után, unokaöcséit örökbe fogadá, vagyis nevelőatyjok vala. Főleg pedig az „apostoli con- stitutiók“ valának azok, melyek teljesen elválasztván a jeruzsálemi püspököt a tizenkét apostoltól, a görög egyházban sokak későbbi nézetének irányt adának. Ezen, jelen alakjában negyedik századbeli mű5) Jakabot az Alphaeust mindig apostolnak, és mellette Jal) Jan. 7, 5. — 2) 1. Kor. 9, 5.— 3) Apóst. csel. 15 és köv. — 4) In Matth. F. 13, 462. — 5) Const. Apóst. 2, 55; 6, 16; 8, 46.