Döllinger J. J. Ignácz: Kereszténység és egyház az alapítás korában - 32. évfolyam (Pest, Athenaeum, 1869)

Első könyv. Jézus Krisztus és az apostolok

34

lÉL’Ei: ei-sö És második lévé e.

nálkozott azon keresztények természetes megjelölésére, kik most, épeu úgy, mint eddig a zsidók, „diasporát“ képezének, és magokat a római birodalomban szétszórt, de bensőleg egymáshoz tartozó s szellemileg szorosan összefűzött idegeneknek érezék. ') A levél több helye is csak azokról érthető, kik előbb pogányok voltak.3) A részint már bekövetkezett, részint csak bekövetkezendő szenvedések és üldöztetések indíták az apostolt arra, hogy a híveket a di csöség ígéretére való utalással bátorítsa. A keresztény remény és azon befolyás, melyet ennek az egész életre kell gyakorolnia, képezik alapeszméjét e nem annyira lnttani, mint inkább oktató levélnek ; megmutatja nekik, mily nagy kegyelemben részesültek a megváltás és újjászületés által, és épen ezen magas adomány alapján, tiszta életükkel kell a pogányok szemrehányásait megcáfol- niok ; hogy nemcsak az egyesek szentségét, hanem az egyháznak, Isten választott népének megdicsöítését s tökélyesűlését is szem előtt kell tartaniok. Éhez fűződik az intelmek egész sora az egyes életnemekre vonatkozólag. Sz. Pálnak az ephezusiak- és rómaiakhoz irt levelei visszatükröződő, félreismerhetlen benyomást gyakoroltak Péter lelkére. A levél egyszersmint ószövetségi szavakkal és szólásformákkal van átszőve, melyekkel az apostol gondolatait ki szokta fejezni. A levél egész szerkezete, amit mond vagy elhallgat, egyaránt tanúsítja, hogy a nehézségek, melyek eleintén a zsidó- és pogánykeresztények egybeolvadását hátráltatták, ekkor, legalább ezen tartományokban, már le valának győzve, és oly tévelygések, minők ellen Pálnak a galatákhoz irt levelében küzdenie kellett, már ott nem fordulónak elé ; a zsidógnosticus elcsábítási kísérletek pedig még nem lépének elő. A levél eredete tehát jóval az apostol halála előtt, úgyszintén Pálnak a kolossabéliekhez, Timoteus- és Titushoz irt levelei előtt keresendő.

144. Ellenben az apostol második levele, melyet ugyanazon községekhez később külde, végrendeletszerü ; tudatja, hogy életének vége küszöbön áll, és még óvja az egyházakat a tévtanok veszélyétől, antinomisticus eretnekektől,kikről részint mint még jövendőkről, részint mint jelenlevőkről beszél, kik gnózisuk és ál-spiritu- alismusuk alapján mindennemű testi gyönyör szabad élvezetét hir') V. ö. 1. Péter 2, 11 hol a keresztények átalán Ttcfpotxot xat it-zpsTríSrj^ot- nak neveztetnek, mint a megszólításban TrapsiríoT/ftot 5iMiropöi;. —• 1 Péter

4, 3, 4-