Döllinger J. J. Ignácz: Kereszténység és egyház az alapítás korában - 32. évfolyam (Pest, Athenaeum, 1869)
Első könyv. Jézus Krisztus és az apostolok
76 A LEVÉL SZERZŐJE VAGY SZERZŐI. maeai hanem görög nyelven van Írva ; apostol nevét nem viseli, és mostani alakjában nem tekinthető Pál sajátkezű müvének, jóllehet Pál szelleme lengi át. Azonban nem szabad, mint gyakran történik, Páltól való eredete ellen döntő érvül felhozni azon helyet, hol mondatik : „Az üdvösség,------melyet az Úr kezdett hirdetni, utána pedig azok, kik hallották, közöttünk megállapították.“ ') Itt ugyanis szerző a község nevében szól, melyhez ir ; és igen keresett és erőszakolt volna, ha az apostol, ki Jézus közvetlen tanítását csakugyan nem hallotta, magának mindjárt itt kikötötte volna : „Természetesen én benső kinyilatkoztatást nyertem az Úrtól !“ Azonban más tények annál jellemzőbbek : ugyanis szerző átalán mindenütt az alexandriai fordítására támaszkodik, még ott is, hol ennek értelme a héber szövegétől teljesen eltér ; 2) holott Pál nem szokta magát szorosan ahoz tartani, sőt gyakran maga önállólag fordíta ; továbbá Pál levelei elején mindig megnevezi magát ; végre az irály műveltebb, folyékonyabb, de kevesbbé szabatos, mint Pálnál, ki gyakran küzd a nyelv nehézségével.A modor is kevésbbé vitatkozó, inkább szónoki és iskolai képzettséget árúi el. 134. Mindazáltal az egyházi hagyomány, különösen a keleti egyházé, melyhez később a nyugatié is csatlakozék, Pál apostolt tartja vala e levél főszerzőjének. A syr s az alexandriai egyház, tehát azok, melyek legközelebb valának a községhez, melyhez eredetileg intézve volt, azt az apostolnak tulajdonítják; mindazáltal az is csaknem általánosan elfogadtatott, hogy itt a tollat nem maga vezette, hanem más, Lukács, vagy Kelemen közreműködésével jőve létre a levél. Alexandriai Kelemen véleménye, 3) mely szerint Lukács szent Pál zsidó szövegéből fordította volna görögre, ugyan tarthatlan, minthogy a levél nyilván eredetileg görög fogalmazásra mutat és igy Pál barátja vagy tanítványa közreműködésének puszta fordításnál többre kelle terjeszkednie. Bómai Kelemen sem tekinthető szerzője- vagy fogalmazójának ; mert ez esetben még kevésbé magyarázható meg, mikép lehetett o levél oly sokáig ismeretlen és elvetve a római egyházban ; úgyszintén a különbség is, mely ennek a korinthiakhoz intézett levele és a zsidókhoz irt levél között észlelhető, sokkal nagyobb, semhogy ugyanazon egy szerzőnek volnának tulajdoníthatók. Továbbá a módból is, melylyel Kelemon a zsidókhoz irt levelet a magáéban felhasználja, kitűnik, hogy az ') Zsid. II, 3. — ■) L. leül, Zsid. X, 5. — 5) Ap. Eus. 6, 14.