Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)
Második eléadás. A hasonlító nyelvészetről. II. Szakasz
50 által soha som juthatott volna el. E teremtő szellem a határokat, melyek különben a halandók elé irva látszanak, átlépheti s ha nem is lehetséges menetét az utolsó nyomig kisérni, éltető jelenléte azért nem kevésbé világos. A helyett, hogy lemondanék a nyelveknek egy hatalmas és első ok befolyásából való származtatásáról, a helyett, hogy önöknek egy gépies egyhangú folyamot mutatnék meg, mely a nyelveket nyomról nyonn-a a legdurvább kezdettől a töké- lyesedésig vezette: inkább'csatlakozom azok nézetéhez, kik a nyelvek eredetét egy közvetlen isteni kinyilatkoztatásra viszik vissza. Ok legalább elismerik azon isteni szikrát, mely minden nyelvben, még a legtökéletlenebb és legműveletlenebben is átsugárzik. ’ ) E szerént megengedd e kitűnő nyelvbuvár, hogy a nyelvek hibásan sajátságosnak nevezett fejlődésüket nem csendes átmenetek által érték el, hanem az emberi szellem ismeretlen erejétől nyerték; legyen tehát, mi elfogadjuk, hogy azok, valamint az első beszéd, felülről közöltettek. 22. §. A változtatás lehetősége valamely nyelv nyelvtani szerkezetében. Minthogy mi úgy is megtagadtuk azon erőt a nyelvektől, hogy nyelvtani szerkezetűket maguktól képezzék és közönséges körülmények közt még azt ki is cserélhessék, s e szervezetet nem csupán a nyelv külső alakjának, hanem lényeges alkatrészének tekintjük : következőleg kutatnunk kell, mennyiben van Sclilegelnek igaza, midőn elfogadja, hogy ily változásnak, vagy ily cserének semmi körülmények közt sem lehet helye. Bátorságot veszek magamnak megjegyezni, hogy némely példa azon állításra látszik minket feljogosítani, miszerént kiváló behatások működése alatt valamely nyelv oly változásokat szenvedhet, melyek szavait az egyik, és nyelvtanát a másik osztályba sorozzák. Természetesen ez esetben egy új, az előbbitől, melyből eredt, különböző nyelv keletkezik, hanem azért továbbra is abból fog kiindulni új nyelvtani alakok fölvétele által, mely öt megelőzte. 38 1. V. ö. 34 1. é.s az olső olvadásban a 7. lapon a 3-ik jegyzetben fölhozott helyet. —
