Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)

Első eléadás: A hasonltó nyelvészetről. I. Szakasz

27 perzsa és német nyelv közt rokonság. *) Nem foghatom föl, hogy tagadhatja valaki, ki Bopp müvén átment, sőt mi több, ki mindkét nyelven legalább száz lapot olvasott, nyelvtani szervezetük nyilvá­nos rokonságát. Meg kell egyúttal jegyeznem, hogy e kettőt rész- rehajlatlanul összehasonlítandók nem szabad csupán a mai német­nyelvet vennünk tekintetbe, hanem vissza kell mennünk annak régibb alakjaira, mint azok Grim kitűnő nyelvtanában eléadatnak és bebizonyítatnak. Itt például a sein (lenni) ige oly alakjaira aka­dunk, melyek a perzsa hajtogatással a legszorosb viszonyban álla­nak. Különben 60 lappal alább a tudós szerző önmaga eléggé meg­cáfolta ez állításának egy részét, midőn mondja : Meg kell továbbá jegyeznünk, hogy sanskrit szavak egyedül a görög, latin, perzsa és goth nyelvekben s India honi szójárásaiban fordulnak elé.2) Miután igy mindkét nyelvnek egy harmadikkal való rokonsága el­ismertetik s ez által a családba, melynek az feje, mindkettő mint közeli rokon fölvétetik, kölcsönös viszonyuk egyúttal nyilván el- fogadtatik. Más helyt úgy látszik a sanskrit és perzsa nyelvtanok közt minden rokonságot tagad (187 1.) s az idézett Ó3 egyéb helyeken is a szláv nyelvet egyenesen kizárja e családból, noha igényei e családhoz jelenleg általánosan elismervék. Érdekes művének egész folyamatában igen roszul esik látnunk, mily kevéssé hajlandó szerző elődei érdemeinek igazságot szolgáltatni; s természetesen a másoktól hozott szigorú Ítélet szolgált a honi, de még inkább a külföldi ítészeknek zsinórmértékül az ő méltatásában. Látjuk tehát — e pontra ugyan még vissza fogok térni — mennyire szállítja le e nagy családképzés a független ősnyelvek számát ; de más nagy nemek is, ha szabad igy szólnom, ép igy körvonalozvák. 10. §. A sémi nyelvek. A sémi nyelvekről nem szükség beszélnem, mert az ide tar­tozó tájnyelvek, úgymint a héber, aram, (chald és syr) arabs és gihs vagy abyssin nyelvek közt létező szoros viszony régen el van >) L. 157.1. 2) L. 206.1. Szintúgy. 9.1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom