Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)

Tizenegyedik eléadás. A keleti tanulmányokról. II. Szakasz. Profán irodalom

408

tegyenek. E célból isteni tiszteletüket a tatárfejedelmek jelenlétében tárták, kiktől engedelmet nyertek kápolnáikat a császári paloták védfalain belől építhetni. Egy olasz érsek, kit V. Kelemen küldött, székhelyét a fővárosba helyező, és templomot alapíta, melyhez a hivők 3 harang hangja által szólíttattak össze és melyben a falakon sok szent kép volt látható. *)

Valószínű volt, hogy a különböző felekezetek közöl, melyektől a mongol udvar hemzsegett, némelyek e vallásgyakorlatok megcsodálására és elsajátítására indíttatnak. A császári család néhány tagja titkon elfogadta a kereszténységet, sokan összevegyiték ennek gyakorlatait saját hitvallásukkal és Európát egyszer megörvendeztették, máskor meg kiábrándították különféle tudósítások császári megtérésekről és ezek hamisságának fölfedezéséről.2) Hasonló hír Mangu khánról okozá Rubriquis és Ascellino küldetését is. Környezteivé ily szertartások gyakorlatától s a nyugati követek és hithirdetőktől értesülvén hazájuk egyházkormányzatáról, nem csoda, ha a lama vallás ép akkor, midőn fény és pompával kezdé magát körülvenni, oly intézvényeket és szokásokat is vett fel, melyeket már azelőtt megtanult ismerni és melyek azoktól bá- multattak, kiket a maga részére megnyerni kívánt. Az idő és hely találkozása s e papi ország előbbi nemléte eléggé bizonyítják, hogy a tibeti vallás csak kisérlet a miénk utánzására.

Nem feladatom a tudós akadémikust e vallási uralkodó család további történetében követni. Napjainkig föntartotta magát

') Abel-Remusat, 138. 1. L. Assemani al. idéz.

2) Assemani, „Biblioth. Orient. III. köt. II 1. CCCCLXXX..S a köv. Di Marco Polo e degliraltri viaggiatori Veneziani piú illustri Dissertazioni del P. Abb. (később bibornok) Zurla“ Ven. 1818 I. köt. 287 1. (Nem lehet tagadni, hogy már a régibb buddhismus is több hasonlóságot mutat fel a keresztény vallással, — melyek a keresztény isteni tisztelettel való esetleges érintkezés által egyedül nem fejthetó’k meg. A tibeti buddhismus vagyis lamaismusnak részletes hasonlóságai mostani alakjában magyarázatukat talán más körülményben találják meg, mely eredetével szorosan összefügg. A jelenlegi vallási szertartásoknak—a sárga vallásnak ellentétben a régi veressel—szerzőjeDsong K’huba, kinek az első Dalai Lama tanítványa vala. E Dsong K’hubáről pedig, Hue és Gabet hitküldérek értesítése szerént, beszélik, hogy ifjúságában tanítványa vala egy idegennek nyugatról, ki miután minden tudományát közölte vele, lefeküdt egy hegy csúcsára és meghalt. A külső ismertető jelek, melyek ez idegennek tulajdonítatnak, elárulják a kaukasi arcképzés jellemzőjét a mongollal szemben és most már igen megközelítjük az igazságot, ha kereszténynek talán nestorianusnak tartjuk. L. e cikket „Buddhismus“ Wetzer és Welte Kirchen Lexikonjának pótkötetében 276 1.