Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)
Tizenegyedik eléadás. A keleti tanulmányokról. II. Szakasz. Profán irodalom
Tizenegyedik eléadás. A keleti tanulmányokról. II. SZAKASZ. Profán irodalom. Utolsó előadásomban a szentirási szöveg oly megvilágosításai- ról értekeztem, melyeknél annak tulajdon tartalma, mind betű szerént, mind értelemre nézve, tárgyul szolgált. A keleti tanulmányoknak természetesen sok másnemüt is kell nyujtaniok, hasonlón azokhoz, melyeket más tudományokból láttunk eredni. S valóban az irodalom egyik ága sem oly gazdag a szentirás igazolásában és megvilágításában, mint azon tanulmányok, melyeket „profán keleti iradalomnak“ neveztem. Sajnos, hogy az itt használt jelző kétértelmű és szeretném, ha volna más, mit helyébe tennénk. E kifejezés — „profán“ — oly tanulmányokra alkalmazva, melyek a szent dolgokkal nem állnak lényeges összeköttetésben, majdnem kisebbíteni látszik azokat. Mivel gyakra használtatik nemcsak különösen megszentelt jellem hiányának, hanem még a valóságos szentség létezésének kifejezésére, és különben közönyös tényekben való bünterheltség megjelölésére is: némelyek képzelete szerént sajnos! ép oly értelemmel bir, ha szellemi törekvésekre használtatik. A fogalom-zavarók közöl, melyek kétértelmű szavak használatából erednek, kevés oly káros, de egyszersmind kevés oly
