Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)

Tizedik eléadás. A keleti tanulmányokról. I. Szakasz. A szent irodalom

369 összefüggésben van tárgyammal, s következményeiben megegyezik ezen értekezés általános céljával. Mert úgy vélem, bebizonyítottam, miszerént az értelmezéstan tanulmányozása és alkalmazása, jólle­het nem volt rendszerezve, az egyházban mindig ápoltatott, s hogy a tudomány haladása régi elöitéleteket elhárított és azon férfiak emlékét, kiknek minden keresztény becsülése-, s hálájára igényük van, újra tiszteletreméltóvá tévé. 22. §. 3) A szentirásnak, különösen a jóslatoknak meg­támadása a meg rontott értelmezéstan által a ra- tionalisticus iskolákban. Ezennel az Íróknak egészen más osztályához fordulok. A múlt század második felében Semler adta az első lökést az úgynevezett szabad irás-magyarázatra. Ezen osztály jellemző ismérvei : az ihlettség tagadása, minden csodának olyatén megfejtése, mintha az allegoria, jelenés, csalódás, vagy természetes keleti túlzásba bur­kolt esemény volna és a jóslatok teljes tagadása. Hogy az ihlett- ségbe való hitet egy protestáns hittudóstól sem követelhetjük, ezt Semler a valamennyi reformált egyház által elismert alapszabá­lyokból következteti ; a csodák ez istentelen magyarázatára Am­mon valóságos szabályokat állított föl, *) melyek gyakorlati alkal­mazását egész a tulságig vitték Eichhorn, Paulus, Gabiéi-, Schus­ter, Eettig és sok mások müveikben. Mindazonáltal az értelmezés­tannak a jóslatok fejtegetése körül tett haladása fökep az, miben önöket néhány pillanatig föl akarom tartóztatni, mivel az ószövet­ség különösen általuk áll kapcsolatban a kereszténység bizonyí­tékaival. Mindaz, ki, mint önök, hozzászokott ahhoz, hogy az ószövet­ség jóslatai nemcsak figyelem, hanem tisztelettel is kezeltessenek, kell, hogy sértve érezze magát, midőn látja, mily szemtelenül becs. teleníttetnek meg ez iskola irói által. De Wettenek például Intro- ductiójában eszébe sem jut, hogy a hitet, miszerént Izaiás és lát­') „De interpretatione narrationum mirabilium N. T.“ Ernesti által tör­tént fönebb említett kiadása előtt. A 14-ik lapon mégis némely csodákat megen­gedni látszik. 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom