Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)

Tizedik eléadás. A keleti tanulmányokról. I. Szakasz. A szent irodalom

355 Gesenius szerént az első kér. iskola végződik, azok tanulmányo­zása befolyást kezdett gyakorolni a héber nyelvtanra, és igy egy második korszak kezdetét jelezte. Louis de Dieu lö28-ban össze­hasonlító nyelvtant adott ki először a héber, khald és syr között. Ot követte Hottinger (1649) és Sennert (1653), ki az elébb ösz- szehasonlított nyelvekhez az arabot csatoló. Castelli hires polyglot- szótára prolegomenáiban a szerecsen vagy abyssiniait is hozzá­adta. — Ez uj és fontos eszköz volt a héber nyelvtan tanulmányozá­sára ; de eme rokon nyelvek mondattana tökéletlen volt, melynek alkalmazása csupán a név- és igeragozásokra szorítkozott. Az Utolsó század elején ezen hasonlító nyelvtudomány legalább egyik ágának kiterjedtebb alkalmazását hozta be a tudós és éleselméjü Schultens Albert. Az arab irodalomban igen jártas leven, és a ke­leti kéziratok kincsével a leydoni könyvtárban rendelkezvén, élete legnagyobb részét a héber nyelvészetnek ezen források után való magyarázatára szentelte. Bármily nagyok legyenek is érdemei, mégis ezen elébb felállított módszerhez való ragaszkodása kelleté­nél tovább vezette őt. Egy tájszóláshoz való előszeretetből felál­dozta mindazon előnyöket, melyeket minden rokon tájszólás össze­hasonlítása szolgáltatott. Sőt még tovább megy ; mert sokszor nem veszi figyelembe a héber nyelv sajátos alkotát és kizárólagos használatát az arab nyelvvel való bármily silány parallelismus ked­véért. ') Alapítója volt ö amaz iskolának, melyet a héber nyelvészet­ben hollandinak neveznek. Tanítványai közül sokan, mint várni lehetett, mesterök hibáit utánozták ; jóllehet néhány an az élesebb Ítélő tehetségekből azokat kerülni törekedtek. Mig merész, úgyne­vezett arabismusok és kényszerített etymologiák Venema, Lette és Scheid müveit elferdíték, mások, mint Schröder, célszerüebben Ítél­tek a nyelvtan tanulmányozása körül. Ezen elmés férfiú „Institu­tiones“ cimü műve 2) Némethonban még sokáig tekintélyes mű volt és még most is tudtommal Angliában közkézen forog és nagyra becsülik. Mondattana tartalomdús és pontos és nagyfontosságu le­het azok előtt, kik Gesenius és Evald nagy német munkáihoz nem férhetnek. *) Ugyanott, 128. 1. 2) „Institutiones ad fundamenta linguae Hebraice.“ Az utolsó német kiadás Uhuban 1792. Nyomatott Glasgowban 1824. 23*

Next

/
Oldalképek
Tartalom