Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)

Tizedik eléadás. A keleti tanulmányokról. I. Szakasz. A szent irodalom

351 vallás ártalmára lehetne.“ Másik folyamodás is nyujtatott be a pá­pának, de „az inquisitio hatalma győzedelmeskedett oly érvek fö­lött, melyek a józan észnél mással nem támogattattak.“ Rossi tr. Michaelishez intézett levelében válaszolt a pápa, mint pártfogója ellen intézett eme vádakra; de Marsch tr. feleli: „hogy legalább az bizonyos, miszerént Spaletti hivatalos engedélyt soha sem kapha­tott, ámbár ismételve kért ; kénytelen volt tehát tervével felhagyni, miután a pápa személyes helyeslése elég biztosságot nem nyújtott volna az inquisitio cselei ellen.“ b) Valóban szomoritó látni, hogy az elferditések ilyféle szövevényeit tekintélyes irók is ismétlik, kiktől természetesen népies munkákba is át mentek s igy átaláno- sakká lettek. Horne figyelmét ez természetesen ki nem kerülhette. 2) Midőn nehány év előtt ezen történetet olvastam, igazságáról meggyőződni iparkodtam. Az alaptény igaz : Spaletti apát enge­délyért folyamodott ezen roppant kézirat fac-similéje kiadhatására; és ha engedélynél egyebet nem kér, azt bizonyára megkapta volna. De szerencsétlenségre kérelme oda volt irányulva, hogy azt a kor­mány költségén adhassa ki, — és ez volt pusztán az elutasító válasz oka. Ezt Spalettivel bizalmas lábon álló férfiútól tudom, ki az egész történetet tudta, s kinek eszeágában sem volt, hogy valamely eltérő tudósítás, vagy csak tudósítás is szivárgott a közönségbe.“ 3) Csak sajnálkozni lehetett volna, tévé hozzá, ha Spalettinek eme kérelmét meghallgatták volna ; mert csak felületes tudós volt és nyerészke­dési vágyból kapott e munkába. Ha meggondoljuk, hogy a parla­ment hozzájárulása és általa minden költségnek elfogadása szüksé­ges volt arra, mielőtt Baber fac-similéjébe kaphattak volna az ó szövetség alexandriai kéziratából, és hogy ezután a roppant kiadások dacára is csak 250 lenyomat készült : bizonyára elég okunk van, miért utasította vissza a kormány a fölösleges kiadást, mely Spa­letti tervének végrehajtására kívántatott volna. Ezen alaptévelyen kívül még több más csekélyebb fontosságú is van ez adomában. Az inquisitiónak nem adhatták át az ügyet „a szokásos ügymenet“ szerént, mint Marsch tr. magát kifejezte; mert annak,ki előtt az itteni ügymenet ismeretes, ily állítás ép oly valószínűnek fog látszani, mintha valamely idegen azt mondaná : — hogy Babe inditvá­') Michaelis 11. köt. I. rész 181. 1. II. rész 641. 1. s) II. köt. 125. 1. 3) A meghalt Baldi kanonok s vatikáni alkönyvtárnok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom