Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)
Negyedik eléadás. Az emberi nem természetrajzáról. II. Szakasz
147 zésre méltó,“ mondja egy, általam már többször idézett író, „hogy mindezen ember fajták (perzsák, görögök, tatárok, törökök és arabok), kevés nemzedék múlva a nélkül, hogy a hindukkal sógoro- sodtak volna, a sötét narancsszint veszik föl, mely a négerszinnél kevéssel világosabb és az éghajlatnak megfelelni látszik. Az itt élő portugálok csak egymás közt, vagy — ha tehetik — más európaiakkal kötnek házasságokat, és mindazáltal az Indiában töltött három század alatt oly feketékké váltak, mint a kafferek. Ez által azon gyakran nyilvánított állítás, miszerint a véges és európai közt létező különbség nem magyarázható meg pusztán az éghajlatból, nagyrészt megdől. Igaz, hogy a néger más tulajdonságokkal is bir, melyek a hindunál hiányzanak, s melyekhez a portugál gyarmatos nem látszik közeledni azonban ha a melegség az egyik változást végrehajthatja, úgy az égalj más sajátságai talán más módosulatokat hozhatnak létre ; és ha ily sajátságok három vagy négy évezredig működhetnek, akkor erejüknek határt szabni nem könnyű.“1) E következtetés kétségkívül téves, amennyiben a néger vonások már Herodot és Homer korában, vagy, miként az aegyptomi emlékekből kitűnik, még sokkal előbb szilárdan állottak, és az éghalj nem kielégítő a felhozott esetek megfejtésére azon törzseket illetőleg, melyek ugyanazon szélesség alatt, ugyanazon földterületen, teljesen elütő jelleggel bírnak. Mindazáltal a tény, melyet ezen hely tartalmaz, fontos ; mert bizonyítja, hogy a fehér színből a feketébe való átmenet lehetséges. 36. §. b) Európaiak és u é g- e r e k Amerikában. Hasonlóképen Long „Jamaika történetében“ és Edward „Nyu- gat-India történetében“ megjegyzék, hogy azon tájakon a fehérgyarmatosok koponyája alkatra nézve az európaiakétól jelentékenyen különbözik és az eredeti amerikai alakhoz közeledik. Prichard tr. jótállás mellett szintén azt állítja, hogy az egyesült államokban a házakban lakó rabszolgák harmadik nemzedékénél a pisze orrból már kevés maradt meg, és hogy szájok s ajkaik szabályosakká válnak, egyúttal pedig hajok is minden következő nem') Heber, „Narrative.“ I. köt. 68. 1. 10*
