de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)
Első könyv. A pápáról, a kath. egyház iránti viszonyában fejezet
82 mocskolták be vérrel az iskolát, hogy megtudják, vájjon az ember vagy az emberisé g-e az, mi a dialektikát tanulmányozza, és ökölcsapásokat oszt és kap : liánom ezen realisták, kik az egyetemesnek a letet megengedték, legalább oly kivételes jók voltak, bogy attól nem fosztották meg az egyede- ket. így például az elvont elefánt valóságát vitatva sóba sem várták tőle, hogy nekünk elefántcsontot szolgáltasson ; mindig megengedték nekünk, hogy azt a tapintható elefántoktól követeljük, melyekkel rendelkeztünk. A realistikus hittudósok, kikről beszélek, merészebbek ; megfosztják az egyedeket azon tulajdonoktól, melyekkel az egyetemest felruházzák ; megengedik a dynastiának souve- rainitását, melynek egy tagja sem souverain. Azonban az isteni rendszerrel, (ha szabad magunkat igy kifejeznünk), mely a vallás összhangzatában nyilatkozik, semmi sem ellenkezik jobban, mint az elmélet. Isten, ki azzá alkotott bennünket, a mi vagyunk ; Isten, ki az erőnek és anyagnak vetett alá, nem adott át bennünket az elvont eszméknek és a képzelem ábrándjainak. Egyházát láthatóvá tette, hogy az, ki nem akarja azt látni, menthetlen legyen ; még kegyelmét is érzéki jelekhez kapcsolta. Mi istenibb a bűnök bocsánatánál ? És mégis Isten azt az ember javára úgy szólván anyagitani (matérialiser) akarta. A vakbuzgóság, vagy a lelkesedés, az indulatokra hagyatkozva, nem csalatkozhatnának; a bűnösnek itélőszékre, bíróra és szavakra van szüksége. Az isteni kegyelemnek érezhetőnek kell számára lennie, valamint az emberi törvényszék igazságosságának. Hogyan hihetnök tehát, hogy Isten legfontosabb ügyét illető legszembeszökőbb, legáltalánosabb és legemberibb törvényeit felfüggesztette volna ? Igen könnyű mondani : tetszett a sz. Léleknek és nekünk. A quaker is azt mondja, hogy a lélek birtokában van, és Cromvel puritánjai szintén azt mondák. Kik a sz. Lélek nevében beszélnek, azoknak be kell azt bizonyitaniok ; a titkos galamb korántsem száll képzelt sziklára; nem ezt Ígérte nekünk. Ha némely nagy férfi veszélyes agyrém feltalálóihoz sze-