de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)

Első könyv. A pápáról, a kath. egyház iránti viszonyában fejezet

66

IX. FEJEZET.

Protestáns bizonyságok.

A katholikus egyeduralomnak ép úgy mint az előnyöknek, melyeket nyújt, könnyen felfoghatóknak kell lenniök ; mert a bizonyítványokból, melyeket a protestánsok e rendszer világosságáról és jelességéről adtak, egész könyvet lehetne összeírni ; nekem azonban úgy ezen mint a katholikus tekintélyekre vonatkozó pont körül igen rövidnek kell lennem.

Kezdjük, a mint nagyon is helyén van, Luthernél, kinek tollából ez emlékezetes szavak kerültek ki :

„Hálát adok Jézus Krisztusnak, hogy nagy csoda által tart fönn e földön egy és olyan egyházat, .... mely soha semmi határozat által sem tért el az igaz hittől.“ ')

Az egyházban, mondja Melanchton, annyira szükségesek a vezetők, hogy az egyházi szolgálathoz hívottak s a papok tanítására ügyeljenek, s az egyházi bíráskodást gyakorolják, mi- szerént, ha püspökök nem volnának, ilyeneket rendelni kellene. A pápa egyeduralma is sokat segíte ahhoz, hogy a tanegység a nemzetek között föntartassék.1 2)

Ókét Kálvin követi ; Isten, úgymond, vallása trónját a világ közepére helyezé,melybe egyetlen főpapot rendelt serre köteles mindenki szemeit függeszteni, hogy az egységben mentői biztosabban megmaradhasson. 3)

A tudós, bölcs és erényes Grotius nyiltan kimondja, hogy a

1 ) Luther, cité dans l’Hist. des variations, livi, n. 24 etc.

'l: Csodálatosan fejezi ki magát Melanchton mondván : A pápa egyeduralma stb. (Bossuet, Hist, des variat, liv. Y. §. 24.)

3) Cultus sui sedem in medio terrae collocavit, illi unum Antistitem praefecit, quem omnes respicerent, quo melius in unitate continerentur (calv. Hist. VI. §. 11. 11.) én hajlandó vagyok Kálvinnal Rómát a föld központjául tekinteni. E város ép oly jogosan nevezheti magát umbilicum terra e-nek, mint Delphi.