de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)

Első könyv. A pápáról, a kath. egyház iránti viszonyában fejezet

63 pápa vonakodnék a közzsinatot éli smerni; vagy stb. szóval, nem találjuk, hogy a kereszténység hajnala óta nap­jainkig a szokás megváltozott volna. A pápák mindig az egyház fejeiknek tekinték magukat, s azok hatalmát gyakorolták is mindig. VIII. FEJEZET. Janzenista bizonyságok, idézet Pascalból, s elmélkedé­sek bizonyos tekintélyek nyomósságáról. A tekintélyek e sora, melyeknek csupán virágát mutatom be, kétségkívül alkalmas arra , hogy bárkiben meggyőződést keltsen ; van mindazáltal valami, mi tán még ennél is feltűnőbb : az általános érzet, mely az egyháztörténelem figyelmes olvasásá­ból ered. A keresztény világ minden pontján érzik, ha szabad igy szólanom, a pápa valódi jelenlétét. O mindenütt van, mindenbe avatkozik, mindet szemlél, a mint hogy őt is minden­ünnen szemlélik. Pascal igen jól fejezé ki ez érzést : A pápát, úgy mond, nem kell az atyák nehány beszédé­ből megitélni, ...hanem az egyház és atyákcse- lekedeteiből és a kánonokból. A pápa első. Ki- vüle ki az, kit mindnyájan isméimének ? Ki az, kiről mindnyá­jai’ elismernék, hogy az egész testre befolyást gyakorolhat, azért, mivel a főág nála van, mely mindenhova befoly l) ? Pascal jogosan testi liozzát : Fontos szabály!*) Való­ban, misem oly fontos, mint az, hogy ne ez vagy amaz elszige­telt vagy kétértelmű tettből hozassék Ítélet, hanem a tettek ősz- szegéből ; ne ez vagy amaz írónak, itt vagy ott elejtett szólás­módjából, hanem az egészből s a mü általános szelleméből. Annál kevésbé vala szabad szem elől téveszteni azon sza­bályt, melyet noha minden időre és helyre szól, e tárgy kezelé- 1 2 1) Pensées de Pascal, Paris, Kenouaud, 1803, in 8, tom. II, 11-e par­tie art. XVII. n. XCII et XCIV, pag. 228. 2) Pensées de Pascal, Paris, Renouaud,1803 in — 8. tóm. H. Il-e par­tie n. XCIII.

Next

/
Oldalképek
Tartalom