de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)

Első könyv. A pápáról, a kath. egyház iránti viszonyában fejezet

52

Örömest gyűjtöm először az adatokat össze, melyek az újítókra nézve ezen oly alkalmatlan alapelvre vonatkozó öshitet megvilágítják.

Midőn tehát az ezen alapkérdésre vonatkozó legneveze- tesb bizonyságok sorát tovább folytatom, először sz. Cyprian nyilatkozata hangzik felém, a harmadik század közepéből, hogy az egyházban azért nem voltak szakadások és eretnekségek, mert nem vették le szemeiket Isten papjáról, a pápáról, ki az egyházban Jézus Krisztus helyett Ítél.1)

A negyedik században Anasztáz pápa az összes keresztény népeket népeimnek nevezi, és az összes egyházakat s a- ját testem tagjainak.* 2)

Es nehány évvel később sz. Celesztin pápa is ugyanazon egyházakat tagjaimnak nevezi.3)

Sz. Gyula pápa Ozséb pártosainak igy ir : „Nem tudjátok, hogy szokásban van először nekünk írni, s hogy itt igazságosan szoktak Ítélni ?“

S nehány igaztalanul letett keleti püspök a pápához folyamodott, s általa ismét visszahelyeztetett, úgy hogy sz. Athanáz, ki mint történész e tényeket felhozza, megjegyzi, hogy a pápának kötelessége minden egyházról gondoskodni, széke méltóságánál fogva.4)

Az ötödik'század közepe felé sz. Leo, a chalcedoni zsinaton Flavuishoz irt levelére hivatkozván, azt mondá : Nincs szó többé merész szóharcról, hanemhitről; boldog emlékű Flaviushoz irt levelemben tökéiebölcs szerzőjének köszönöm, ki azokat nagy választottsággal összeszedé. (Introduction p. XXXIII.)

') Neque aliunde haereses obortae sunt, aut nata sunt schismata,quam dum sacerdoti Dei non obtemperatur, nec unus in Ecclesia ad tempus iudex vice Christi cogitatur. S. Cyp. Epist. LV.

2) Epist. Anast. ad Joh. Hieron. ap. Const. Epist. decret, in fol. p. 739. lásd : Butler Alban szentek életét ford, angolb. abbé Godesorad, in 8. tom.VII. p. 689.

3) Ibid.

*) Epist. rom. Pontf. tom. I. Soroméne liv. III, c. 8.