de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)
Negyedik könyv. A pápa viszonya az ugynevezett szakadár egyházakhoz fejezet
341 „E katekizmus — úgymond a fordító — azon nagy férfiú lángeszéröl tanúskodik, kinek parancsából készült.1) E fejedelem két, a svédeknél és tatároknál félelmesb ellent győzött le, értem a babonaságot és butaságot, melynek a megrögzött és kielégíthetlen szokás is kedvezett. Azzal hizelgek magamnak, hogy e fordítás könnyíteni fogja az angol és orosz püspökök közeledését, hogy egyesülésök által könnyebben fölforgathassák a római papság kegyetlen és vérszomjas terveit.* 2) Az oroszok és reformátusok több hitcikkben egymással épen úgy megegyeznek, mint a római egyháztól különböznek.3) Amazok tagadják a tisztító helyet,4) Covel hazánkfia pedig, a cambridgei tudor a görög egyházról szóló emlékirataiban tudományosan kimutatá, mennyire különbözik a latinok átlényegölési tana (transsubstantia- tio) a görög urvacsorától.“5) Mily gyöngédség s mily bizalom ! Valóságos testvériség ! A gyűlölet hatalma valóban rettentő módon érezteti itt magát. Az orosz egyház velünk együtt vallja a valóságos jelenlétét, a gyónás és papi föláldozás szükségességét, a szentségek ugyanazon számát, a vérnélküli áldozat valóságát, a szentek segélyül hívását, a képek tiszteletét sat., a Protestantismus ellenben ezen hitcikkeket és szokásokat elveti, sőt utálja, s mindamellett, ha Rómától elszakadt egyházban találja fel, többé nem ütközik *) A fordító itt úgy beszél a katekizmusról, mint a cár valamely jogi, vagy rendőri ukázáról. E helyes vélemény jól megjegyzendő. 2) Csodálandó, hogy Angliában még 1725-ben is ekkora túlzásokat lehetett nyomatni. Azonban korunk első rangú angol tudósainak müveiből még csodálatosabb idézeteket mutathatnék föl. 3) E pontban a fordítónak van is, nincs is igaza. Nincs igaza, ha az Írott hitvallásokra szorítkozunk, melyek majdnem azonosak a latin és orosz egyházban s egyenlőn különböznek a protestáns hitvallásoktól. De ha a gyakorlatot s benső hitet is tekintetbe veszszük, a fordítónak igaza van. Az úgynevezett görög hit mindinkább távozik Rómától s közeledik Wittenberghez. 4) Erről mit sem tudok s erősen hiszem, hogy maga az orosz papság sem tud többet, mint én. 5) Anglikán theologusok azt szokták erre felhozni, hogy már az utóbbi század kezdetén a római és orosz egyház hite nem volt azonos az oltári szentségről szóló hitágazatra nézve. Igaztalanul vádolnák tehát a katholikusokat e hitcikkben elfogultságról.
