de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)

Harmadik könyv. A pápa, vonatkozással a polgáriasodásra s a népek boldogságára fejezet

329

rom dolog elválaszthatlan, és a jogszerű hatalom benső működése külsőleg mindig az uralkodási idők hosszabbodása által nyilvánul.

Kevés utazó irt az oroszokról szeretetteljesen. Majd mindnyájan gyenge oldalaikat támadják meg, hogy a gonosz olvasót mulattassák. Sőt néhányan, mint minő például Clarke tudor ijedelmes szigorral említették fel ezeket ; és Gibbon minden habozás nélkül a görög közösség legtudatlanabb és legbabonásabb felekezetének mondja őket ’).

Mindazáltal e nép, kitünően derék, jóakaró, szellemdús, vendégszerető, vállalkozó, szerencsés utánzó, kedvesen cseveg, és remek nyelvnek van birtokában, mely még a legalsóbb osztályoknál is tiszta minden tájszólás keverékétől.

A foltok, melyek e jellemet eléktelenítik, részint régi kormányrendszerén alapulnak, részint polgárisodásán , mely ferde ; és ez nem pusztán azért ferde, mert emberi, hanem minthogy még nagyobb szerencsétlenségre az emberi szellem legnagyobb romlásának korszakával esik össze, és minthogy a körülmények érintkezésbe hozták, sőt úgy szólván összeforrasztották az orosz nemzetet azzal, mely ugyanazon időben e romlásnak mind rettentő eszköze, mind legszánandóbb áldozata vala.

Minden polgárisodás a papok, a vallási szertartások, sőt a csodák által, mindegy akár valódiak, akár álcsodák — veszi kezdetét. Soha sem volt, soha sem lesz, soha sem lehet kivétel e szabály alól. Az oroszok is úgy kezdek, mint a többiek mind ; de a mű, melyet az általam megjelölt okok szerencsétlenségre félbeszakítottak, a XVIII-dik század elején a legszomorubb előjelek közt lön folytatva.

A népiskolák porában éledeztek fel újra az orosz polgárisodás kiszáradt csirái, és a legelső oktatás, melyet e nagy nép a sajátjává lett uj nyelven hallott, káromlás volt.

Jelenleg ugyan, jól tudom, ellenkező mozgalmat vehetünk észre, mely némileg megvigasztalhatja a jó indulatú figyelőt ; de mikép volna az eredeti átok eltörülhető ? Mily kár, hogy a szláv törzsek leghatalmasabbika tudatlanságában kivonta magát a *)

*) Hist, de la décad. etc., tom. XIII, ch. LXVII, pag. 10,