de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)
Előszó a második kiadáshoz
IX cime: A pápáról a gallicán egyházhoz való viszonyában; ez Y-dik könyvet azonban mellőzte, minthogy semmi viszonyban sem volt a többivel, és mert szükségkép vitázó színezete vala, mely nem látszott kellő összliangzatban lenni a mű többi részeivel. Ha elhatározza magát ez V-dik rész külön kiadására, mi megtörténhetik, el fogja mondani okait. 0 jól tudja, hogy szemére hányták, miszerént bizonyos, Franciaországban döntőknek tartott tekintélyekkel kissé könnyedén bánt el, mindazáltal, magát szigorún megvizsgálván, nem találta tanácsosnak e pont körül bármit is változtatni müvében. Minden embernek megvan saját jelleme, szemlélő' és kifejezési modora, mindenek fölött pedig lelkiismerete, mely megmondja, hogy mit tehet. Kétségkívül nagyon könnyű tévedni, hae benső sugallatra bizzuk magunkat ; néha azonban ellenkezőleg cselekedvén, veszélynek teszi ki magát az ember, hogy még több roszat követ el: serpit humi tutus nimium. Bármily alacsony állást foglaljon is el bizonyos hírneves egyének mellett, kiket az olvasó szem előtt tarthatna, (s ez alacsony állásról senki e világon nincs jobban meggyőződve nálánál) mindazáltal méltányosan nem fogják tőle eltagadhatni a tiszteletet, hogy velők két azonos tulajdonnal bir : tud t. i. észszerüleg ítélni, s franciául beszélni ; s ezt elégnek tarja, hogy joga legyen szabadon nyilvánítani gondolatait, ha mindjárt • azon szerencsétlenség érné is, hogy talán egy-két esetben ellenkezésbe jönne ama hírneves férfiakkal, kik előtt meghajol. Franciaországban különben ismerik szerző gondolkodás módját mind Franciaországról általában, mind a francia egyházról részletesen. Bizonyára nem szándéka
