de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)
Előszó az első kiadáshoz
II retet e csodálatos összhangzásában, úgy látszik, egy Írónak sem jutott eszébe a pápai hatalom által a társadalmi rend alkotására és föntartására gyakorlott befolyást legvégső rétegeiben fölkutatni és ugyané hatalom fontosságát kimutatni arra nézve, hogy a haladás, igazi alapjaira, melyeket az újabb istentelen korszellem ösz- szezúzott vagy helyéből kimozdított, visszahelyeztessék. Tudtunkkal senki sem vette még tekintetbe a pápát úgy, mint az egész kereszténység egyedüli képviselőjét. író még nem emelkedett azon kellő magasságra, hogy a történelmet eme szellemben tanulmányozta volna, s még nem jutott eszébe senkinek a pápai tekintélyt századokon át szemmel tartani és eloszlatni azon komor fellegeket, melyeket előítélet, hiba és szenvedély azon vétkes szándékkal, hogy azt nekünk ismeretlenné tegyék, folytonosan körülhalmozták, s végre még nem jutott eszébe senkinek azt olyannak tüntetni fel, milyen csakugyan az minden összeköttetésében, és működésének szükségességét oly kézzelfoghatóvá tenni, hogy minden őszinte és vallásos lélek azon következtetésre érezze magát kényszerítve, hogy Pápa nélkül nincs kereszténység, következőleg a társadalom szivén meg van sebesitve. E magasztos eszmének kifejtése azon férfiúnak vala föntartva, ki a forradalmi napok kezdetén Franciaország fölött elmélkedett ; J) és ki jövőnket ép oly élesen átgondolt, mint ékesen irt könyvecskében lefestvén, korának legjobb irói és a jelenkor legélesebb látású politikusai között nyert helyet. — Szerénte a pápa, ha szabad úgy szólnunk, maga a megtestesült égé 1 y. *) *) Considérations sur la France ; Genf 1797. Pária 1798. és 1814. Lyon 1830.