de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)
Első könyv. A pápáról, a kath. egyház iránti viszonyában fejezet
131 XIX. FEJEZET. Ugyanazon tárgy folytatása. További fölvilágositások a csalhatlanság körül. Mily könnyen elvakulnak az emberek a legegyszerűbb eszmékre nézve is ! A lényeges minden nemzetre nézve abban áll, bogy különös fegyelmét, vagyis szokásai azon nemeit fön- tartsa, melyek a liitágazatokhoz bár nem tartoznak, nyilvános jogainak mégis részét teszik, és hosszabb idő folytán annyira ösz- szeelegyedtek a nemzet jellemével és törvényeivel, hogy azokat érinteni sem lehet, a nemzet háborgatása és érzékeny visszatetszése nélkül. Es e szokások, e különös törvények azok, melyeket a nemzet tiszteletes szilárdsággal védelmezhet, ha valaha (tegyük föl) a szentszék azokat megszüntetni akarná ; mert az egész világ megegyez abban, hogy a pápa, sőt maga az egyház is a pápával egyesülve hibázhat mindenben, mi nem hitágazat vagy hitágazati tény, úgy, hogy a mi a hazafiuságot, hajlamokat, szokásokat, s hogy végre mindent kimondjunk, a nemzeti büszkeséget igazán illeti, egy nemzetnek sem kell a pápai csalhatlan- ságtól tartania, miután az csak a felsőbbrendü tárgyakban nyer alkalmazást. Mi a szorosan vett hitágazatot illeti, épen e pont az, melyre nézve semmi ürügyünk sincs a pápa csalhatatlanságát kérdőre vonni. Merüljön föl valamely kérdés az itteni metapbysika köréből, melynek eldöntését elkerülhetetlenül a legfelsőbb itélő- szék elé- kell vinni : érdekünkben épen nem fog állni, hogy e vagy ama módon, hanem hogy késedelem és minden felebbezés nélkül döntessék el. Fénelon hires ügyében húsz római ügy vizsgáló közöl, tiz mellette, tiz ellene volt. Általános zsinaton öt-hat - száz püspök épen úgy föloszolhatott volna egymás közt. Mi húsz válogatott ember előtt kétely, az egész emberi nem előtt az.Kik azt vélik, hogy a szavazatokat szaporítva megkevesbitjük a kételyt, kevéssé ismerik az embert, s aligha vettek részt valamely szavazó testület ülésében. A pápák nem egy eretnekséget kárhoz9*
