de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)
Első könyv. A pápáról, a kath. egyház iránti viszonyában fejezet
115 nyiben különbözik a két iró irálya egymástól. Minden század megismerhető Írásáról, mert a nyelvek változtak ; de ha ezek megállapodtak, az írással is az történt : pl. a XVII. századbeli még mindig dívik nálunk, nehány csekély változást kivéve, melyek ugyanazon nemű okai nem mindig észlelhetők ; a dolog igy áll : Franciaország az utolsó században angol szellemet sajátított el; azért a francia írásban azonnal több angol alakra akadunk. A titkos viszony a nyelv és irás jelek közt olyan, hogy, ha valamely nyelv fejlődésében megakad, az Írással is ugyanaz történik; ha a nyelv határozatlan, zavaros és nehéz szókötésü, ha- sonlag az irás is veszt csínban és világosságban. A mit itt mondok, csak a folyó írásról értendő, a fölirá- sok sohasem valának az önkénynek és változásnak alávetve ; de ezek ugyanezen oknál fogva nem is voltak semmi viszonyban azon személyhez, mely használta. Ezek mértani alakok, melyeket nem lehet utánozni, mert mindenkire nézve ugyanazok maradnak. Az uj szövetség de M o n s-féle fordításának szerzői elöszavokban megjegyzik, hogy a mai nyelvek összeha- sonlithatlanul világosabbak és határozatta b- b a k, mint a régie k. ]) Mi sem oly bizonyos. Nem is említve a keleti nyelveket, melyek igazi talányok, maga a görög és latin igazolják ez észrevételt. Ebből tehát szükségkép következik, hogy a mai irás sokkal világosabb és határozottabb, mint a régi. Épen nem tagadom, hogy minden embernek saját nyelvezete vagy kézírása volt,2) de az sokkal kevésbé vala jellemző s kizárólagos, mint napjainkban. Hasonló volt az a felírásokhoz, melyek változatlanok ; úgy hogy az, mit mi oly találólag az irás jellegének nevezünk, az a nem tudom m i, miáltal az egyik irás különbözik a másiktól, a régieknél sokkal kevésbé vala felötlő, mint korunkban. A régiek, ha jó barátjuktól levelet kaptak, az irás puszta megtekintése által nem győződtek meg arról, vaj‘) Mons, chez Migeol. (Ronen, chez Viret.) 1673 in 8. Avert p. III. *) Signum requirent aut manum: dices iis me propter custodias ea vitasse. Cic, ad Attic XI. 2. 8*
