de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)

Első könyv. A pápáról, a kath. egyház iránti viszonyában fejezet

99

ház a pápának dogmatikai határozatáról i t é 1, mielőtt azt elfogadná.

Van-e joga a szó szoros értelmében Ítéletet hozni e határozatok valamelyike felett, t. i. úgy, hogy azt elfogadja vagy visszavesse, sőt hogy adandó alkalommal eretneknek nyilatkoztassa ? Azt fogja felelni : Mines, mert végre is legelső tulajdona a józan ész. ’)

De minthogy nem áll jogában Ítéletet hozni, mire való a vizsgálat ? Nem volna-e jobb alázatosan és megelőző vizsgálat nélkül fogadni el oly határozatot, mellynek ellentmondani nem áll jogában? O ismét nemmel felel és vizsgálatot kíván. Jól van! csak ne mondják nekünk többé, hogy a pápa ex cathedra hirdetett dogmatikai határozatai nem fölebbezhetlenek ; miután bizonyos zsinatok közölök nehányat megvizsgáltak, mielőtt a kánonok közé felvették volna.

Midőn a múlt század elején Leibnitz Bossuet-vel az egyházak egyesítésének nagy kérdése felől levelezvén, azt követelte okvetlen föltétel gyanánt, hogy a tridenti zsinat nem egyetemesnek nyilatkoztassék : Bossuet, e pontra nézve jogosan hajthatlan lévén, kijelenté neki, hogy mindaz, mit e n a g y m ü elősegítésére tenni lehet, abban áll,hogy a zsinat pontjainak megmagyarázása által annak elfogadására jussanak. így hát nem kell azon megütközni, ha a pápák néhányszor megen_

’) Mindazáltal Bercastel egyház-történelmében igen elmés módot talált ki a püspökökön segíteni, és nekik hatalmat adni, hogy a pápa fölött határozhassanak. „A püspökök ítélete — úgymond — nem szól a pápa Ítéletéről, hanem a tárgyról, melyet a pápá megítélt.“ Úgy, hogyha pl. az uralkodó pápa azt határozta, hogy valamely állítás botrányos és eretnek, a francia püspökök nem mondhatják, hogy csalatkozott, ő'k egyedül azt Ítélhetik : hogy az állítás épületes és az igaz hittel megegyező. A püspökök, folytatja az iró, ugyanazon irányt követik, melyet a pápa, a Sz. írást, a hagyományt, és különösen saját egyházuk hagyományát, midőn a Jézus Krisztustól nyert tekintélyhez képest megvizsgálják és kijelentik, vájjon az eléjök terjesztett tan megegyezik-e vele vagy ellenkezik. (Hist, de 1. Egl. tom. XXIV. p. 93, citée par M. de Barrai n. 31. p. 305.)

Bercastel ezen okoskodása csípős msgjegyzésekre adna okot, ha nem tudnék, hogy az a tiszteletre méltó szerző részéről nem egyéb, mint ártatlan mesterfogás a vitatkozás kikerülésére és a többi elhallgattatására.

7*