Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)
Negyvenegyedik fejezet
38 nak magaslatán felülemelkedék, midőn oly ivót, minő a tiszteletre méltó Péter, oly szónokot, minő szent Bernât és oly államférfit szült, minő Suger apát ? Még egy hires szerzetes lép ama korban szemünk elé, kinek a tudományok előhaladására gyakorolt befolyását azon kritikusok, kik csak a hiányok elétiintetésében találják örömüket, nem méltattak érdeme szerént, Gratiant értem. Ocsárlói, kik a hibák gyűjtésében, melyekbe eshetett, annyit fáradozának, sokkal jobban tettek volna, ha a segédeszközök ugyanazon hiánya mellett, irányadó kritika vezetése nélkül, átgondolják magukat a compilator helyzetébe a tizenkettedik századba, hogy akkor aztán látnák : vájjon a merész vállalat nem sokkal szerencsésebben sikerült e, mintsem várni lehete. A haszon, melyet Gratian gyűjteménye hajtott, fel- számithatlan. Minthogy szűk keretben az ókornak a polgári és egyházi törvényhozást illető sok igen becses határozatát foglalja magában, s a szentatyáknak a legkülönfélébb tárgyak felett mondott egész sereg megjegyzését állítja össze, nemcsak előszeretetet és buz- góságot ébreszte ily kutatások iránt, hanem az újabb nemzedékeknek is hatalmas lökést adott az első szükségletek egyikének kielégítésére az egyházi úgy mint a polgári téren, tudniillik a törvény- könyvek alkotására. Azt fogják itt cllenvetni, hogy Gratian tévedései ragályosak valának, s hogy jobb lett volna egyenesen az eredeti szövegekhez fordulni ; azonban, hogy az eredeti szövegeket olvasni lehessen, azokat előbb szükségkép ismerni, létezésükről tudni, némely nehézségeik megoldására vágyat érezni, ily kutatá sok iránt előszeretetét nyerni kellett, a mi Gratian előtt mind hiányzott és mind csak Gratian vállalata által keletkezők. Az érdemnek, melyet szerzett, legmeggyőzőbb bizonysága azon köztetszés, melyben munkája részesült, s ha valaki ez ellen azt hozza fel, hogy e tetszést kortársai tudatlanságának kell tulajdonítani, azt felelem, hogy mindenkor hálás elismeréssel tartozunk mindaz iránt, mi habár csak gyenge világsugárt vet is a sötétségbe.
