Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)
Negyvenedik fejezet
29 ben, lassan újjászületést készítsenek elő és vigyenek keresztül, mely az utókor hasznára leendett, miután a Gondviselésnek tetszett az épen akkor élő nemzetségeket szerencsétlenséggel és balsorssal sújtani. Ha láttuk a történelemben a keleti zárdák fényes fölléptét, fájdalommal veszszük észre, mint veszítenek századok folytán fényűkből és befolyásukból, miként tűnnek el a pusztítások után, melyeket azon szerencsétlen tartomány, betörések, háborúk, s végre a Konstantinápolyiul való elszakadás semmisítő hatása által szenvedett, a történet lapjairól annyi, tudományosság és jámborság által kitűnő férfiak ős lakhelyei, mint kialvó fáklyaláng, mint haldokló őrtttz, melyet valamely elhagyott táborhelyen itt-ott fedez föl az ember. Megszámíthatlan a kár, melyet az emberi tudomány minden ága szenvedett azon gyengeség következtében, mely keletet befolyáshoz jutni nem engedé, s végre sírját is megásta. Pontosabb vizsgálat után úgy találjuk, hogy a régi tudományosság maradványainak a nagy rázkódtatások és felforgatások alatt, melyek Európát, Ázsiát és Afrikát feldúlták, nem nyugaton, hanem keleten kellett volna menhelyet találuiok. Nem a mi zárdáinkban kellett volna letétetniök azon iratoknak és egyéb műkincseknek, melyeket egykor szerencsésebb nemzedékek békésebb napokban voltak kizsák - mányolandók, hanem magukban a keleti zárdákban, melyek, mint oly határpontok, hol a polgárisodás annyira különböző nemei egymással érintkeztek és egygyé olvadtak, s hol az emberi szellem a legnagyobb tevékenységet fejtette ki és a legmagasbra emelkedett, hagyományok, ismeretek és műremekek drága kincsét egyesíték magukban, szóval nagy árupiacot képezének, hol az ismert világ minden népe polgárisodásának és műveltségének gazdagsága egybe vala halmozva. Ne higye azonban senki, mintha azt akarnám állítani, hogy kelet zárdái mit sem tettek azon célra, hogy az emberi szellemet e jótéteményben részesítsék. Europa tudományossága és szépmüvé- szetei örömmel emlékeznek vissza azon uj lendületre, melyet a Konstantinápoly bevétele után Itáliába hozott drága kincsek által nyertek. De épen e kincsek, melyeket ama férfiak hoztak Európába, kik mintegy vihartól vettettek partjainkra, s kik miután csak fáradsággal sikerült éltöket megmenteniük, úgy közeledének hozzánk, mint halálbágyadt, hajótörést szenvedett, ki a hullámokon át meg- merevlilt kezeiben még némi aranyat és drágaköveket mentett
