Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)
Tartalom
415 Lap. Ellenszegülés az elüljárók hatalma ellen. A Protestantismus összehasonlítása a katholicismussal. Némely emberek tiszteletre méltó, de hasztalan félelme. A forradalom tevékenysége. A meggyőződés hatalma. A katholicismus tantétele a törvényes elüljáróság iránti engedelmesség kötelméről. Némely előleges kérdések megoldása. Különbség a két hatalom között. A katholicismus és Protestantismus magatartása e hatalmak szétválasztását illetőleg. A papi hatalom függetlensége a népek szabadságának záloga. A szélsőségek- érintkeznek. Szent TaíítáS’elvei az engedelmességről..........................................................214 Ötvenötödik fejezet. A pusztán tényleges kormányok. Az ellenállási jog ezek irányában. Napoleon és a spanyol nép. Az elmélet alaptalansága, mely a tisztán tényleges kormányok iránt az engedelmesség kötelmét állítja fel. A nehézségek megoldása. Bevégzett tények. Hogyan kell érteni a' bevégzett tények érvényességét ..............................................225 Ötven hatodik fejezet. A törvényes hatalom elleni ellenállásról. A constanzi zsinat taua a zsarnokok meggyilkolásáról. Elmélkedések a királyok sértlretlen- sége fölött. Legvégsőbb eset. Aquinói sz. Tamás, Bellarmin bibornok, Suarez és egyéb hittudósok alapelvei. Lamennais Abbé tévelyei. Amaz állításának megcáfolása, mintha a pápa által kárhoztatott tana ugyanaz ler.ne sz. Tamáséval. Párhuzam sz. Tamás és Lamennais alapelvei között. Nehány szó a pápák világi fejedelemségéről. Egykori nézetek a hatalom elleni ellenszegülésről. A barcellonai tanács ítélete. Nehány hittudós tana azon eset felől, ha a pápa mint magánszemély eretnekségbe esnék. Ama tény megfejtése : miért rágalmazták az egyházat majd mint a zsarnokság, majd mint a fejedelemség barátját . . 235 Ötven hetedik fejezet. Az egyház és az államformák. A Protestantismus és a szabadság. Guizot nyilatkozatai. A kérdés megállapítása. Europa a tizenötödik század végén. A társadalmi mozgalom, okai, hasznai és célja. A három elem. Monarchiái, aristokratiai és demokratiai kormányforma . 219 Ötven nyolcadik fejezet. A monarchia. Eszméje. Hasznai. Eltérése a zsarnokságtól. Helyzete a tizenhatodik század elején. Viszonya az egyház' oz . 2f>2 Ötye nnegyedik fejezet.
