Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)
Hetvenharmadik fejezet
410 Zvingli eltűntek szemeim elöl: az események végtelen festményein kis és jelentéktelen alakokul tűntek fel, melyeknek személyisége koránsem birt azon fontossággal, melyet nekik más időkben tulajdonítottak. Meggyőződéseimben őszintén, szavaimban nyíltan, egyszerűen, habár fájdalommal is, megengedém, hogy voltak egynémely visszaélések, melyeket a hitegység megszakítására ürügyül használtak fel ; elismerém, hogy a hibának egyrészt az emberek is okai, de megjegyezém azt is, hogy minél inkább előtérbe lépett a gyöngeség és gonoszság, annál világosabban tűnt ki Annak gondviselése, ki megígérte, hogy egyházával marad az idők végéig. Az észokok és a tapasztalás megdönthetien bizonyítékai által megmutattam, hogy a protestantismus főtantételei az emberi szellem csekély ismeretét árulják el, hogy azok tévelyek és felforgatások termékeny csiráit képezték. Ezután figyelmemet az európai polgárisodás fejlődésére fordítván, folytonosan összehasonlítottam a katholicismust a protestantismussal, s úgy hiszem, az állíthatom, hogy egy, csak némi fontossággal biró tételt sem állítottam fel, melyet történeti tények által be nem bizonyítottam volna. Szükséges volt, hogy a kereszténység létezésének minden századán átmenjek, és a különféle tüneményeket szemügyre vegyem, melyeket a polgárisodás azokban felmutatott ; mert lehetetlen volt más módon tökéletesen igazolnom a kath. vallást. Az olvasó észrevehette, hogy a mti vezérgondolata ez : „A protestantismus előtt az európai polgárisodás annyira, mennyire lehetséges volt, kifejlődött, de a protestantismus tévútra vezette, és megszámlálhatlan bajt hozott az újabb népekre ; a haladás, melyet a reformatio óta észreveszünk, nem általa, hanem ellenére tör tént.“ Iparkodtam a történethez tanácsért folyamodni, s mindent felhasználtam, hogy azt hamisan ne értelmezzem ; mert nem felejtettem el a szentirás ama szavait : Istennek tán hazugság ra van szüksége? Ezek a források, melyekből merítettem, minden könyvtárban feltalálhatók, hogy minden kérdezősködönek azt feleljék : Olvassatok és Ítéljetek! Meglehet, hogy a sok kérdés közöl, melyek felmerültek, s melyeket szükségképen tárgyalnom kellett, nehányat az egyház hittételeivel tán nem egészen öszhangzóan fejtettem meg, melyeknek pedig védelmezésére vállalkoztam ; meglehet, hogy a mű valamely helyén téves tételeket állítottam fel, vagy helytelenül fejeztem ki magamat. Mielőtt a nyilvánosságra bocsátottam, az egyházi ha
