Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)
Hetvenkettedik fejezet
403 nak, és hogy Europa legtöbb egyeteme jóval Luther születése előtt alapittatott. Az oxfordi egyetem 895. évben alapi itatott, a cambrid- gei 1280, a prágai 1358, a löweni Belgiumban 1425, a bécsi 1365, az ingolstadti 1372, a lipcsei 1408, a baseli 1466, a salamancai 1200, az alcalai 1517-ben ; a párisi, bolognai, ferrarai s más egyetemek korára nem szükséges emlékeztetni az olvasót, minthogy ezek jóval a Protestantismus keletkezte előtt a legfényesebb hírnevet vivták ki maguknak. Ismert dolog, hogy a pápák az egyetemek alapítására közreműködtek, azokat kiváltságokkal ruházták fel, és fényes kitüntetésekben részesítették ; miképen állíthatják tehát, hogy a pápáknak szándékában volt a tudományok világát kioltani, és a népeket a tudatlanság sötétségében lenyűgözni ? Mintha a Gondviselés meg akarta volna szégyeníteni a jövő rágalmazókat, a Protestantismus épen azon időben lépett fel, midőn egy nagy pápa oltalma alatt a tudományok és művészetek terén a legélénkebb mozgalom fejlődött ki. Az utókor, mely részrehajlatlanul fogja megítélni vitáinkat, kétségkívül szigorú Ítéletet hozand az állítólagos bölcsészek felett, kik a történelemben megdönthetien bizonyítékokat keresnek arra, hogy a katholicismus az emberi szellem menetét gátolta, és hogy a tudományok haladása ama Németország szívéből harsogó szabadságszózatnak tulajdonítandó. Igen, hogy a jövő századoknak úgy, mint a jelennek értelmesbjei találó Ítéletet hozhassanak, csak arra keilend emlékezniök, hogy Luther X. Leo századában kezdé terjeszteni tévelyeit. A nép elbutításáról akkoriban nem vádolhatták a romai udvart; hisz ő állott minden mozgalmak élén, melyeket a legélénkebb buzgalommal, a legtűzesebb lelkesedéssel mozdított elé úgy, hogy ha valamikép megütközésre adhatott okot, ezt inkább tulsága, mint tétlensége által tette. Nem szabad kétkednünk azon, hogy, ha szent Bernât X. Leo korában él, ennek bizonyára nem ^vetheti vala szemére, hogy tekintélyével az emberi szellem rovására visszaélt, vagy a tudományok haladását gátolta volna. „A reformatio, úgymond Chateaubriand, egy kaján és durva barát szellemétől áthatva a művészetek ellenségéül lépett fel. Az ember tehetségeiből kitörölvén a képzelőtehetséget, megállttá a szellem röptét, s azt a porba rántá. Azon kegyes adományok gyűjtésének alkalmából emelé föl fejét, melyekből a keresztény világ számára sz. Péter temploma volt építendő ; a görögök nem tagad26*
