Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)
Hatvanadik fejezet
minden törvényes felsöbbséget a hatalom elfoglalására. Ez a leg* nagyobb és legjótékonyabb eredmény, melyet az egyháznak, mint testületnek alkotmánya eszközölt.“ A francia iró ezen gyönyörű szavai teljesen fölmentik az egyházat az elktilönzöttség vádjától, melylyel terhelni akarták, és alkalmuk szolgálnak nekem , hogy a katholicismus jótékony befő lyásáról az alsóbb néposztályok polgárisodásának fejlesztésére némely megjegyzéseket tegyek. Ismeretes, mennyire buzgólkodtak az emberiség állítólagos védnökei a papi nőtlenség ellen ; de különös, hogy Guizot azon állításának, mely szerént a nőtlenség a papság kaszttá való átalakulását megakadályozta, helyességét belátni nem akarják, s valóban lássuk , mi történt volna az ellenkező esetben. Azon korban, melyet ' szem előtt tartunk, a vallási hatalom befolyása korlátlan volt, és az egyház javadalmai tetemesek ; azaz birtokában volt mindannak, mi egy kasztnak szükséges, hogy túlsúlyát és tartósságát reá építhesse. Mije hiányzott tehát még? Az öröklés, egyéb semmi; s ezen öröklés a papság nősíilésével életbe lépett volna. A mit most állíték, nem üres vélekedés, hanem valóságos tény, melyet a történelemből igazolhatok. Az egyházi törvényhozás figyelemre méltó rendeleteket mutat fel, melyekből kitűnik, mily szükséges volt a pápai hatalom egész szigora, hogy az említett öröklés étetbeléptetését megakadályozza ? Maga az események hatalma is szembetünőleg e célra törekedett, és hogy az egyház ily veszedelmet magától elháríthatott, egyedül azon irtózatnak köszönheti, melylyel ily szerencsétlen intézménytől elfordult. Olvassuk csak IX. Gergely decretalesei első könyvének XVII. cikkét, és a benfoglalt pápai rendeletekből meggyőződhetünk, mily nyugtalanító jelenségek mutatkoztak ezen baj következtében. A pápa a lehető legkeményebb kifejezésekkel él : „Ad enormitatem istam eradicandam“, „Observato Apostoliéi rescripti decreto, quod successionem in Ecclesia Dei h a e r éditai- ia m detestatu r“, „Ad extirpandas successiones a sanctis Dei ecclesiis studio totius sollicitudinis debemus intender e“; „q u i a i g i- tur in Ecclesia successiones, et in praelaturis et dignitatibus ecclesiasticis statutis canonicis damna n tu r“, ezen és hasonló kifejezések világosan bizonyítják, hogy a veszély már komoly volt, és igazolják a szentszék bölesesé276
