Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)

Ötvenhatodik fejezet

240

tói elvenni a paizst, melylyel elszakadását védeni és takarni igyekezett, és ez okból tartózkodott az ellentétes tanok összehasonlításától. Valóban ezen észrevétel minden belátó elme előtt elegendő arra, hogy meggyőződjék, miszerént szent Tamás tantételei semmi rokonságban sincsenek Lamennais úréival ; ennek dacára talán nem lesz fölösleges néhány szóval e fontos összehasonlítást megkisérleni; mert korunkban ily tárgyak körül nemcsak azt illik tudni, hogy ily tanok egymástól eltérnek, hanem azt is, miben térnek el egymástól.

Lamennais alapelvei következő szavakban vonhatók össze : Minden ember természetes egyenlősége, és ennek szükséges következményei : először is a jogok egyenlősége, a politikaiakat is ideértve ; másodszor minden társadalmi és politikai testület törvénytelensége , melyben ezen tökéletes egyenlőség nem létezik, a mint ez Európában és az egész föld kerekségén van. Harmadszor a fellázadás megengedhetősége és jogossága a kormány megbuktatására és a társadalmi viszonyok átalakítására. Negyedszer az emberi nem előhaladásának célpontja az, hogy minden kormányt megszüntessen.

Szent Tamás tanai e pontokat illetőleg kivonatban e következők .-Minden ember természetes egyenlősége, azaz a lényeg egyenlősége az anyagi, szellemi és erkölcsi hajlamok különfélesége mellett ; minden ember egyenlősége Isten előtt, vagyis egyenlőség az eredetben, a mennyiben mindenkit Isten teremtett ; egyenlőség a rendeltetésben, a mennyiben mindenki arra teremtetett, hogy Isten látására jusson ; egyenlőség az eszközökre nézve, a mennyiben Krisztus mindenkit megváltott, és mindenki részese lehet Jézus Krisztus kegyelmeinek, a kegyelem és dicsőség fokozatossága mellett, melyet az Ur fog meghatározni. Először : a társadalom és politikai jogok egyenlősége. A szentatya szerént ez lehetetlenség ; sőt inkább szükséges és igazságos, hogy legyenek rangfokozatok, nem különben, hogy tiszteletben tartassanak azok, melyeket a törvény állapított meg. Szükséges továbbá, hogy némelyek parancsoljanak, mások pedig engedelmeskedjenek ; kötelesség, hogy az országban törvényesen felállított bármily rendszerű kormánynak kiki hódoljon. A monarchiái rendszer előnye. Másodszor : minden társadami vagy politikai testület törvénytelensége, melyben egyenlőség nem létezik. Ez tévely az ész és hit ellen. Ellenkezőleg az egyenlőtlenség az ember és társadalom lényegében rejlik;