Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)
Ötvennegyedik fejezet
224 koztatás volt vezércsillaguk, tőle tanulták az igazságot ; gyakran fájlalva látták azt megvettetni, megtámadtatni ; de mit ártanak a legkedvezőtlenebb körülmények is, ha az ember minden szenvedélyen fölül emelkedik ? Az igazság minden időben irányadó ; hirdessétek, és Isten megteszi a többit. *) *) Lássuk, mint beszél szent Tamás a királyi hatalomról, s mily kitűnő és felséges elvekben jelöli ki annak kötelmeit „De regimine p r i n c i- pum“ cimü munkája harmadik könyvének tizenegyedik fejezetében. Divus Tliomas. De Regimine Principum, liber III, caput XI. Hic santus Doctor declarat de dominio regali, in quo consistit, et in quo differt a politico, et quo modo distinguitur diversimodo secundum diversas rationes. Nunc autem ad regale dominium est procedendum, ubi est distinguen dum de ipso secundum diversas regiones, et prout a diversis varie invenitur traditum. Et primo quidem, in Sacra Scriptura aliter leges regalis dominii traduntur in Deuteronomio per Moysen, aliter in 1. Regum per Sámuelem prophetam, uterque tamen in persona Dei differenter ordinat regem ad utilitatem subditorum, quod est proprium regum, ut Philosophus tradit in 8. ethic. Cum, inquit, constitutus fuerit rex, non multiplicabit sibi equos, nec reducet populum in Aegyptum, equitatus numero sublevatus, non habebit uxores plurimas , quae alliciant animam ejus , neque argenti, aut auri immensi pondera : quod quidem qualiter debeat intelligi, supra traditur in hoc lib., describetque sibi Deuteronomium legis hujus, et habebit secum, legetque illud omnibus diebus vitae suae, ut discat timere dominum Deum suum, et custodire verba ejus et caeremonias, et ut videlicet possit populum dirigere secundum legem divinam, unde et rex Salamon in principio sui regiminis hanc sapientiam a Deo petivit, ad directionem sui regiminis pro utilitate subditorum, sicut scribitur in 3. lib. Regum. Subdit vero dictus Moyses in eodem libro. Nec elevetur cor ejus in superfluum super fratres suos, neque declinet in partem dexteram, vel sinistram, ut longo tempore regat ipse et filius ejus super Israel. Sed in primo Regum, traduntur leges 'regni, magis ad utilitatem Regis, ut supra patuit in lib. 2. hujus operis, ubi ponuntur verba omnino pertinentia ad conditionem servilem, et tamen Samuel leges quas tradit, cum sint penitus despoticae, dicit esse regales. Philosophus autem in 8. ethic, magis concordat cum primis legibus. Tria enim ponit de rege in eo 4 , videlicet, quod ille legitimus est rex, qui principaliter bonum subditorum intendit Item , ille rex est, qui curam subditorum habet, ut bene operentur, quemadmodum pastor ovium. Ex quibus omnibus manifestum est, quod juxta istum modum des- poticum multum differat a regali, ut idem Philosophus videtur dicere in 1. politic. Item, quod regnum non est propter regem, sed rex propter regnum, quia ad hoc Deus providit de eis, ut
