Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)
Ötvenharmadik fejezet
210 az Ur, midőn a harag mértéke megtelt, a megrémült embereket, hogy az irgalmasság Istene a büntető Isten is; s valamint megnyitá a világ fölött az ég csatornáit : úgy bocsátja a királyok s népek fölé is a forradalom zivatarait. Miután a felsöbbség jogai s kötelességei isteni eredeten alapszanak, és az örök törvény, basonlithatlan zsinórmértéke által vezéreltetnek, semmi szükségünk sincs arra, hogy azt túlzott dicséretekkel magasztaljuk, vagy neki ama teljhatalmat tulajdonítsuk , mely őt meg nem illeti ; valamint másrészt szintén szükségtelen öt kötelességei teljesítésére ama parancsoló gőggel figyelmeztetni, mely megalázza s gyöngíti. Hizelgés és fenyegetések hasztalanok ott, a hol más rugók is mozgásba hozhatják, és más gátak is illő korlátok közt tarthatják. A királynak nem azért emelnek szobrot, hogy a népek annak hódoljanak ; de a népizga- tók kegyelmére sem hízzák, hogy azt, mint megvetés és gúny tárgyát, a lázítók szenvedélyeinek játékává tegyék. Figyelemreméltó az imént taglalt fogalom-meghatározás szelídsége s mérséklete ; mert épen nem akadunk benne oly szóra, mely még a nyilvános szabadság legtüzesebb barátjaiban is sérthetné a legingerlékenyebb érzékenységet. Miután a törvény szelleme az ész uralma alá lön rendelve, s miután egyedüli céljául a közjót tűzte ki, azon hatalmat illetőleg, mely kihirdeti, és mely végrehajtásáról s teljesítéséről gondoskodni tartozik, nem beszél zsarnokságról, nem él oly kifejezéssel, mely igazságtalan alárendeltséget jelentene, hanem a lehető legmérsékeltebb szóval : gondoskodás: qui communitatis curam habet promulgata. Megjegyzendő, hogy itt oly Íróról van szó, ki szavait jól megfontolja, szigorú lelkiismeretességgel alkalmazza, miután szükség esetében egy kifejezés jelentményének megmagyarázásával, ha az a legcsekélyebb félreértésre adna is okot, lapokat tölt be, és teljesen megértjük e nagy férfiú nézeteit a felsőbbségi hatalomról ; ekkor látjuk aztán, vájjon a katholikus tudósoknál uralkodhatott-e a rabság s kényuraság elveinek szelleme, midőn ez, kit majdnem csalhatatlan jósnak tekintettek s még mindig ilyennek tekintenek, igy okoskodék s nyilatkozott. Hasonlítsuk össze szent Tamás ezen magyarázatát, melyet valamennyi hittudós elfogadott, Rousseau-éval. A törvény amabban az ész, emebben az akarat kifejezése ; abban az örök törvény alkalmazása, ebben az általános akarat szüleménye ; melyik részen
