Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)

Ötvenharmadik fejezet

208 sem a társadalom lényegének, sem saját, sem a felsőbbség erede­tének s feladatának mélyebb vizsgálatára. Az épen felhoztuk rövid kifejezés, a közös jóllétre, ad bonum commune, töké­letesen megfelel e kérdésre. „A törvények, úgymond a szent egy­házatya, kétféle okból lehetnek igazságtalanok ; vagy mivel a köz­jóval ellenkeznek, vagy eéljok miatt, épen úgy, mint ha valamely kormány az alattvalókra súlyos törvényeket ró nem a közös jó végett, hanem birvágy vagy dicsszomjból ........... s ezek inkább erőszakoskodások, mintsem törvények. „Injustae autem sunt leges dupliciter ; uno modo per contrarietatem ad bonum commune, e contrario praedictis, vel ex fine, sicut cum aliquis praesidens leges imponit onerosas subditis, non pertinentes ad utilitatem commu­nem, sed magis ad propriam cupiditatem vel gloriam ........... Et hujus modi magis sunt violentiae quam leges.“ (1. 2. quaest. 96. art. 4.) Ezen elvből kitűnik, hogy a felsőbbség a közjóért van, s e nélkül igazságtalan, s a kormányzóknak csak a kormányzottak jóllétének előmozdítására adatik a hatalom. A királyok nem szolgái a népeknek, a mint azt bizonyos esztelen bölcsészet igyekezett bebizonyítani, hogy a legellenmondóbb dolgokból egy szörnyete­get állítson össze ; továbbá a felsőbbség nem is egyszerű ügyvivő, mely látszólagos hatalmat gyakorol, s minden pillanatban azok szeszélyétől függ, kiknek parancsol ; azonban a népek sem a kirá­lyok tulajdona, ezeknek nem szabad alattvalóikat rabszolgáikul tekinteni, kikkel kényök-kedvök szerént bánhatnak : a kormányok nem korlátlan urak alattvalóik élete s javai felett ; ők kötelesek rólok gondoskodni, nem úgy, mint az ur a rabszolgájáról, kit saját hasznára tart ; hanem mint az apa szeretett fiáról, kinek java szeme előtt lebeg. „A birodalom nincs a királyért, hanem a király van a biro' dalomért“, mondja a szent egyházatya, kire ismét hivatkoznom kell ; s velős határozott modorában igy folytatja : „mivel Isten azért rendelte őket, hogy igazgassanak és kormányozzanak, és mindenki jogát megőrizzék ; és ez a kormányzás célja ; ha ettől eltérnek, a midőn önérdekök előmozdítására törekszenek, nem királyok , hanem zsarnokok. Item quod regnum non est propter regem, sed rex propter regnum, quia ad hoc Deus providit de eis, ut regnum regant et gubernent, et unum­quemque in suo jure conservent ; et hic est finis regiminis, quodsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom