Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)
Ötvenharmadik fejezet
208 sem a társadalom lényegének, sem saját, sem a felsőbbség eredetének s feladatának mélyebb vizsgálatára. Az épen felhoztuk rövid kifejezés, a közös jóllétre, ad bonum commune, tökéletesen megfelel e kérdésre. „A törvények, úgymond a szent egyházatya, kétféle okból lehetnek igazságtalanok ; vagy mivel a közjóval ellenkeznek, vagy eéljok miatt, épen úgy, mint ha valamely kormány az alattvalókra súlyos törvényeket ró nem a közös jó végett, hanem birvágy vagy dicsszomjból ........... s ezek inkább erőszakoskodások, mintsem törvények. „Injustae autem sunt leges dupliciter ; uno modo per contrarietatem ad bonum commune, e contrario praedictis, vel ex fine, sicut cum aliquis praesidens leges imponit onerosas subditis, non pertinentes ad utilitatem communem, sed magis ad propriam cupiditatem vel gloriam ........... Et hujus modi magis sunt violentiae quam leges.“ (1. 2. quaest. 96. art. 4.) Ezen elvből kitűnik, hogy a felsőbbség a közjóért van, s e nélkül igazságtalan, s a kormányzóknak csak a kormányzottak jóllétének előmozdítására adatik a hatalom. A királyok nem szolgái a népeknek, a mint azt bizonyos esztelen bölcsészet igyekezett bebizonyítani, hogy a legellenmondóbb dolgokból egy szörnyeteget állítson össze ; továbbá a felsőbbség nem is egyszerű ügyvivő, mely látszólagos hatalmat gyakorol, s minden pillanatban azok szeszélyétől függ, kiknek parancsol ; azonban a népek sem a királyok tulajdona, ezeknek nem szabad alattvalóikat rabszolgáikul tekinteni, kikkel kényök-kedvök szerént bánhatnak : a kormányok nem korlátlan urak alattvalóik élete s javai felett ; ők kötelesek rólok gondoskodni, nem úgy, mint az ur a rabszolgájáról, kit saját hasznára tart ; hanem mint az apa szeretett fiáról, kinek java szeme előtt lebeg. „A birodalom nincs a királyért, hanem a király van a biro' dalomért“, mondja a szent egyházatya, kire ismét hivatkoznom kell ; s velős határozott modorában igy folytatja : „mivel Isten azért rendelte őket, hogy igazgassanak és kormányozzanak, és mindenki jogát megőrizzék ; és ez a kormányzás célja ; ha ettől eltérnek, a midőn önérdekök előmozdítására törekszenek, nem királyok , hanem zsarnokok. Item quod regnum non est propter regem, sed rex propter regnum, quia ad hoc Deus providit de eis, ut regnum regant et gubernent, et unumquemque in suo jure conservent ; et hic est finis regiminis, quodsi
