Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)
Ötvenegyedik fejezet
174 még sem köszöni a Gondviselés valamely különös tényének, sem nem tekintendő természetfölöttinek, hanem csupán a természeti és emberi — de az isteni jog által határozottan biztosított — rend kívánalmának. Talán nem fektettek volna az említett hittudósok e megkülönböztetésre oly nagy súlyt, ha nem lettek volna kényszerítve, hogy világosságot terjeszszenek ott, hová mások homályt akartak vetni. Érdekükben volt a világi felsőbbség gőgjét elfojtani ; s ezt úgy tevék, hogy nem tulajdonítottak neki sem eredetére, sem jogaira nézve oly igényeket, melyek meg nem illették ; és nem engedtek neki korlátlan felsőbbséget egyházi ügyekben is, mert ez által a királyság keleti kényuralommá fajult volna, melyben egy ember minden, az ügy pedig és a nép semmi. Ha az említett hittudósok magyarázatait jól fontolóra vesz- szük : úgy azt fogjuk látni, hogy uralkodó eszméjök ez volt. Első pillanatra azt hinné az ember, hogy nyelvök egészen demoeratiai, mivel a szavakat társaság, köztársaság, állam, nép, oly gyakran használják; azonban, ha tanrendszereket egészen átvizsgáljuk és szólásmódjokat figyelemmel kísérjük, azt fogjuk találni, hogy szándékaik épen nem voltak felforgatásra irányozva, és hogy szellemük a törvénytelenség elveit nem táplálta. Ok egyik kezökkel a felsőbbség jogait iparkodtak védelmezni, míg a másikkal az alattvalókéit védelmezték ; ők azon voltak, hogy megoldják a feladatot, mely minden időben minden jó indulatu iró szeme előtt lebeg ; t. i. hogy korlátozzák a hatalmat a nélkül, hogy azt elnyomnák, hogy azt kelletinél szükebb korlátok közé szorítanák ; hogy a társadalmat a kényuralom tulcsapongásai ellen megvédjék, a nélkül mégis, hogy azt makacsságra vagy lázadásra csábítanák. Az eddig tett észrevételekből következik, hogy a megkülönböztetés a közvetett és közvetlen átadás közt azon szempont szerént, melyből tekintjük, kisebb vagy nagyobb jelentőségű lehet. Sokat tartalmaz, a mennyiben a világi hatalmat arra emlékezteti, hogy a kormányok alapítása és a kormányforma meghatározása bizonyos mérvben magától a társadalomtól függ, s hogy egy király, egy fejedelmi család sem hizeleghet magának azzal, mintha uralmát a népek felett úgy kapta volna, hogy az ország törvényei befolyást erre nem gyakoroltak, és ndnden fennálló törvény, valamint az úgynevezett alapjogok is csak az őszabadakaratuk által nyújtott kegyelem kifolyása lettek volna. Az említett megkülönböztetés
