Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. I. kötet - 28. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1865)
Tartalom
416 A felszabadítás az egyházakban. Ez eljárásmód üdvös következményei. Az egyház buzgalma ez ügy előmozdításában. A romaiak előítélete e tekintetben. Az egyház buzgalma a foglyok kiváltása mellett, s ennek befolyása a rabszolgaság megszüntetésére. Azj egyház védelmezi a szabadon szülöttek szabadságát............................................................................................ ............... 156 Tizennyolcadik fejezet. Az egyház eljárásmódja a zsidók rabszolgáit illetőleg. Mily okok indították az egyházat rabszolgái szabadonbocsátására. Elnézése e pontban. Nemeslelküsége a szabadonbocsátottak irányában. Az egyház rabszolgáit Istennek felajálottak gyanánt tekinték. E felfogásmód üdvös következményei Azon rabszolgák, kik magukat zárdaéletre szentelik, szabadsággal ajándékoztalak meg. Ez eljárásmód következményei. Az egyház alapelvei a rabszolgák papokká szenteltetését illetőleg. Az itt felmerülő visszaélések elfojtása. A spanyol egyház eljárása e pontban ........... ............................................................................. 164 Tizenkilencedik fejezet. Sz. Ágoston tantételei a rabszolgaságról. E tantételek fontossága annak megszüntetésére. Guizot téves véleménye erről. Sz. Tamás tantételei ugyan e tárgy felett. A rabszolgák házassága. A kánoni jog meghatározásai e házasságról. Sz. Tamás tana ezen tárgyról. Visszapillantás az egyház által a rabszolgaság megszüntetése végett használt eszközökre. Guizot téves véleménye erről. Elvitázhatlau, hogy a rabszolgaság megszüntetése kizárólag a katholicismusnak tulajdonítandó. A protestantismusnak nem volt része eme nagy műben..............................................................113 Huszadik fejezet. A mai polgárisodás állapota. A nem keresztény polgárisodás ecsetelése. A polgárisodás három eleme. Egyed, család, állam. E három elem tökélyesülése a vallási tanok müve...........................................................................................................................180 Huszonegyedik fejezet. Különbség egyed és polgár között. A barbárok individualismusa Guizot szerént. Vájjon ez individualismus kizárólag a barbárok tulajdona vala-e ? Ezen érzelem lényege és eredete. Korlátái. A barbárok életmódja. Individualismusuk valódi lényege. Guizot vallomása. Ez érzelem bizonyos mértékben meg volt minden régi népnél .... 209 Huszonkettedik fejezet. Az embernek, mint embernek becsülése a régiek előtt ismeretlen. A régiek e tulajdonának rokonsága az újkori forradalmak egy jelenségével. A kormány korlátlan hatalma a magánérdekek felett. Az ó és uj nem keresztén}7 államokban mutatkozó kettős jelenség magyarázata. Aristoteles véleménye. Az újabb demokratia lényege .............................................................224
