Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. I. kötet - 28. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1865)
Negyedik fejezet
38 volt, mert ha a töltés át van törve, a folyamnak többé gátot vetni nem lehet. v „A jog, előbb megvizsgálni mit hinni kelljen“ — mondja egy hires protestansnő (Md. Staël, Németországról, IV. rész, 2. F.) „a Protestantismus alapja. Nem igy értették ezt az első reformátorok: azt gondolák, hogy saját belátásuk határait az emberi szellem korlátái gyanántállíthatják fel; de csalódtak abeli reményűkben, hogy szavaikat csalhatatlanokul fognák elfogadni, miután a kath. egyháztól e csalliatatlanságát eltagadták.“ Ezen lázadás részökről csak bizonyítékul szolgálhata arra, hogy e gondolatok egyike sem indította őket, melyek, ha tévútra vezetik is az észt, de legalább a szív nemes érzületére mutatnak ; s róluk nem fogja az emberi szellem mondhatni, hogy őt eltérítették útjáról, hogy számára nagyobb szabadságot szerezzenek. „A tizenhatodik század vallási forradalma“ mondja Guizot : „nem ismeré a szellemi szabadság valódi alapelveit; lerázá a gondolat bilincseit s mégis igyekezék öt újra a törvény kötelékei között tartani.“ Hanem hiába küzd az ember a dolgok rendes menete ellen ; hiába igyekezék a protestantismus a szabaditélet alapelve kicsapongásainak gátot vetni, hiába emelé fel némelykor szavát oly hangosan, hadonáza karjával oly hatalmasan, mintha csak meg akarná semmisíteni. Azonban a szabaditélet szelleme legbennsőbb lényéhez volt tapadva, gyökeret vert itt és kifejtette magát, itt magának ellenére működött ; s most a protestantismusnak nem marad egyéb választása, mint vagy a tekintély karjaiba vetni magát, azaz, téve- lyét elismerni, vagy hogy az oszlató alapelvet működni hagyja, mely az elvált íelekezetek között Jézus Krisztus vallásának még árnyékát is megszünteti s a kereszténységet a bölcsészeti iskolák sorába helyezi. Miután már jelszóvá lett az ellenszegülés az egyház tekintélye ellen, a szerencsétlen következményeket könnyen számba lehetett venni ; azonnal előrelátható vala, hogy a mérges csira kifejlődésében minden kereszsztény igazságot ki fog irtani. És hogyne fejlődött volna e csira gyorsan oly földben, melyben oly hatalmas erők pezsegtek ? Hangosan utalának a katholikusok a komoly s kimaradhatlan veszélyre, igazság okáért aztán meg kell vallani, hogy néhány protestánsnak sem kerülte ki figyelmét. Hogy ki nem ismeri a határozott vallomásokat, melyek már kezdetben ép
