Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. I. kötet - 28. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1865)
Harminchatodik fejezet
382 ben birta alapját ; azért tartották mulasztbatlannak az oly hatalom megtörését, mely a keresztények függetlenségét újból veszélyeztet- heté. Megjegyzendő az is, hogy az inquisitio behozatalának idejében a mórok elleni nyolc százados harc még nem volt befejezve- Az inquisitio 1478. évben engedtetett meg, 1480. évben hozatott be, és Granada meghódítása 1492. évben történt. Az inquisitio behozatala idejében tehát a makacs harc válságos ponton álla ; azon kérdés álla fenn, vájjon a keresztények maradnak-e az egész félsziget urai, vagy vájjon a mórok a legszebb s termékenyebb tartományok egyikének birtokában fenntarthatják-e magukat; vájjon itteni letelepedésük, eme, Afrikával folytatott közlekedésükre nézve oly kedvező helyen, és a félhold netáni későbbi támadásainak mintegy támpontján függetlenségünk ellen még tovább is megmaradjon. És hogy e hatalom még nem volt megtörve, mutatták későbbi vakmerő betöréseik Europa más részeibe. De lehet e valaha látni, hogy az oly körökben, százados harcok után, midőn a győzelemnek mindenkorra el kelle döntetnie, a pártok a mérséklet s szelidség határai közt tartsák magokat. Nem lehet tagadni, hogy a zsidók és a mórok ellen alkalmazott üldözési rendszerben az önfenntartás ösztöne nem csekély mértékben vön részt, és a katholikus királyokat alkalmasint ezen indok vezérelte, midőn elhatározák magukat, hogy ez inquisitiót tartományukba behozzák. A veszély nem vala képzelt, hanem szembetűnő ; és hogy fogalmat szerezzünk magunknak az állapotról, melybe a dolgok juthattak volna, ha csak ellenszerek nem alkalmaztatnak, csak a hátramaradt mórok számos felkeléseire kell visszagondolnunk, melyek azután történtek. Mindazáltal nem szabad mindent a királyok politikájának tulajdonítani , s jól kell óvakodni, nehogy az emberek bölcseségét s terveit illetéken felül emeljük. Én részemről ama véleményhez csatlakozom, hogy Ferdinand és Isabella önkénytelenül engedtek a nemzetben uralkodó hangulatnak, melynél fogva a zsidók iránt, kik vallásukban megmaradtak, gyűlölettel, és azok iránt, kik a keresztény vallásra áttértek, bizalmatlansággal viseltettek. Ez két okból származott, a vallási érzelmek izgatottságából, mely akkor egész Európában és jelesen Spanyolhonban általános vala, és a zsidók viseletéből, kik az általános idegenkedést maguk ellen felkeltették.
