Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. I. kötet - 28. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1865)
Tizenhetedik fejezet
az egyház csak oly felszabadultakat vesz pártfogása alá, kik ótal- mába lönnek ajálva. Azonban ha a felszabadítás nem történt is a templomban, sem különös ajálás mellett, az egyház még sem mulasztá el a sza- badonbocsátottaknak pártját fogni, ha szabadságuk veszélyben forgott. Ki az emberi méltóságnak csak némi becset tulajdonít, ki keblében csak valami emberi érzelmet táplál, bizonyára nem fogja vétkiil felróni az egyháznak, hogy ily ügyekbe avatkozott, még akkor sem, ha tekintet nélkül akarjuk hagyni az illetékességet is, mely minden emberbarátnak jogot ad a gyengék védelmére ; s nem fog azon megütközni, ha az 506-ki agdai (Langvedocban) zsinat huszonkilencedik kánonában oly rendeletet olvas, melynek következtében az egyház szükség esetében magára vállalja azok védelmét, kiket uraik a szabadsággal jogszerűen megajándékoztak. A rabszolgaság megszüntetésének nagy munkáján nem keveset lendített a buzgalom, melyet az egyház a foglyok kiváltásában mindenkor s mindenütt kifejtett. Mint tudva van, a rabszolgák nagyrésze sorsát a háború esélyeinek tulajdoníthatá. A régiek előtt mostani hadviselésünk gyengéd eljárása mesésnek tiint volna fel, mert akkor joggal lehetett felkiáltani : jaj a legyőzőiteknek ! nem volt akkor más választás, mint halál vagy rabszolgaság. Nehezíté még e bajt a szerencsétlen előítélet, mely a foglyok kiváltása ellen meggyökerezett, és mely csodálatra méltó hősiesség bizonyos nemének volt kifolyása. Mert bizonyára csodálatra méltó egy Kegulus hősies állhatatossága ; égnek áll az ember haja, ha azon megragadó vonásokra tekint, melyekkel azt Horatius festi (Qd. III 5.); kihull a könyv a kézből e megrázó versszak olvasásánál : Fertur pudicae conjugis osculum Parvosque natos, ut capitis minor, A se removisse, et virilem Torvus humi posuisse vultum. Mondják, szemérmes hitvese csókjait S kicsinyjeit, nem római : rab lévén, Elutasítá, és mogorván Földre szegezte le férfi arcát. De ha legyőztük a mély benyomást, melyet ily hősiesség okoz, s a lelkesedést, melyet sziveinkben egy nagy lélek minden 159 _
