Manahan Ambrus: A kath. egyház diadala az első századokban - 27. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1864)
Negyedik könyv. A kath. anyaszentegyház diadala jótékonyságot, felvilágosodást és szentséget terjeszt el az egész földön
276 szorújában. Bizton állíthatjuk a sivatag sz.szerzeteseiről, hogy állandóan a szegények számára dolgoztak. Miután a húseledelektől és bortól tartózkodtak, és csaknem puszta kenyér- és vizzel táplálkoztak, és mégis éltök nagy részét kézi munkával, továbbá gyékények, kosarak és oly tárgyak készítésével tölték , minők a pálmafa leveleiből és kérgéből készültek: mindig módjokban állott a sztikölködöket bőkezű segélyben részesíteni, és minthogy munkájok egész jövedelméből mitsem tartottak meg maguknak, hajókat terheltek meg élelmi szerekkel s azokat a szegényeknek küldék '). Mindamellett Makár hajlama a jótékonyságra még ezt sem eléglé. Mi sem kisérté őt a szegények érdekében viselt szorgos teendői és dolgai közt annyira, mint azon ismét és ismét visszatérő gondolat: hogy a sivatagot odahagyva Romába menjen, a betegeknek szolgálni a kórházban. Az egyház a legrégibb idők óta minden oltár-ajándékot négy részre osztatott, minden jövedelem negyede a püspöknek jutott, hogy azzal vendégszeretetet gyakoroljon és foglyokat válthasson ki. Mintegy gyámja vala ö a szegényeknek, miként sz. Justin festi, és mielőtt a katholikusok számára átalánosan behozattak volna a kényelmes fogadók, bizton és állandóan számított mindenki vendégszeretetére és jótékonyságára. Sőt sz. Jeromos egy korabeli püspöktől megkiváná, hogy kész legyen megvendégelni mindenkit, nemkülönben gondoskodjék minden kath. utasról és jövevényről. Ezen kivül második negyede a templom jövedelmének a szegények és Ugyefogyottak gyámolítására volt szánva, a többi pedig a papság fentartására és a templom javítására vagy ékítésére lön fordítva. Már Cornelius pápa idejében, 250-ben, ezer ötszáz szegénynek nyújtottak segélyt a romai egyház szerpapjai. Aranyszáju sz. János 67-ik homiliájában Máté felett azt mondja, hogy korában az antio- chiai egyház, noha csekély jövedelme volt, naponként háromezer szüzet és özvegyet tartott el, ide nem számítva az utasokat, lelenceket és foglyokat, kiket szokás szerént ápolt, végre a papság élelmezését és ruházatát. Sz. Epiphan (ki 310-ben született és 403-ban halt meg) ’) S. Augustin de morib. Eecl. Cath.
