Manahan Ambrus: A kath. egyház diadala az első századokban - 27. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1864)
Negyedik könyv. A kath. anyaszentegyház diadala jótékonyságot, felvilágosodást és szentséget terjeszt el az egész földön
267 ták jótékony célokra. Csak példáját adták annak, mi a katho- likus társadalom minden osztályában történt. Scnkisem mentegette magát, hogy szegény szomszédján nem segíthetett, mivel az egyház a szegények- és elhagyottakra nagy gondot fordított. Aranyszáju sz. János említ némelyeket, kik a szegények és betegek számára saját házaikban bizonyos szobákat tartottak készen ; és valamint minden szobát az atya vagy anya vagy gyermek neve szerént szoktak nevezni, ki azt elfoglalta, p. o. az atya szobája, János szobája, ép így mondták a szegények számára tartott szobát: „Krisztus szobájának.“ Egyedül csak a kath. hit sugall ily szép gondolatokat. A szívélyes felebaráti szeretet az első századok katholiku- sait jótékony intézetek feltalálására és saját költségükön való alapítására indította, minőkre ezelőtt sohasem gondolt az emberiség. Ezek voltak a mai úgynevezett kórházak- Julian és Basilissa , egy jámbor házaspár az aegyptusi Antinous katholiku- sai között, saját házukat rendes kórházzá alakították. Basilissa maga a nemebeli betegeket, Julian pedig a férfiakat ápolta el- kttlönzött szobákban. Az istenfélő házaspár oly szerencsés volt, hogy hitökért, melyet igazi felebaráti szeretetben tettleg is oly szépen gyakoroltak, föláldozhaták életüket 313 ban ')■ Ezen testvéri szeretet eszközölte azt, hogy a hívek szerencsétlen embertársaiknak minden szenvedésében örömest vettek részt, úgy» hogy azok, kik a hitért elfogattak és börtönbe vettettek, meg lehettek győződve, miszerént az egyháznak keresztény szerete- te, vagy katholikus testvéreik őket soha sem fogják elfelejteni vagy elhagyni. Minden városban egy szerpapot rendeltek arra, hogy a híveknek, kik börtönben voltak, különös gondjukat viselje.2) „Mik ezek a szerpapok?“ mondja Ignác az üdvözült vértanú, ki szives szolgálatkészségöket több helyütt tapasztalta — „ezek valóban az angyalok követői !“ Ha a szent hitvallók őrizete a börtönben nem volt nagyon szigorú , hanem, mint Pontius sz. Cyprian életrajzában mondja, szelidebb, ilyenkor az elfogottak barátjainak szabad volt őket néha meglátogatniok, és ekkor a hivek szünetlen tódulása ') Bolland. Jan. 9. — "j St. Cyprian Epist. 11,
